Honismereti osztálykirándulás a Fekete-Tisza forrásvidékére - A szülőföld szépsége és gazdagsága

Kárpátinfo.net

2024. 11. 11. – 09:32 / Kultúra

Az iskola oktat és nevel. Nem mindig csak az iskola falain belül, a tanórán és az osztályteremben lehet fejleszteni tanítványainkat, legalább ennyire fontosnak tartom, hogy ne csak a katedrán lássák a diákok tanáraikat, hanem különféle közös élethelyzetekben is. Ezúttal egy honismereti tanulmányi kiránduláson bővíthették ismereteiket a Beregszászi Kossuth Lajos Líceum 9.B osztályos tanulói, akik még sosem jártak Kárpátalja keleti részén. Egy kétnapos együttlét során több lehetőség nyílik arra, hogy azok a diákok is megmutathassák egyéniségük pozitív oldalát, akik esetleg nehézkesen állnak hozzá egy elméleti szöveges feladat megoldásához, viszont az élet egyéb területein gyakorlatiasságot mutatnak.

Ilyen előzmények bátorítottak arra, hogy 2024 novemberének második hétvégéjén, a pénteki órák után a 9.B osztály tanulóival és tanárokkal kétnapos honismereti tanulmányi kirándulásra induljunk a Fekete-Tisza forrásvidékére. Több mint egy hónap várakozás és készülődés előzte meg az indulást. Útközben egy-egy útba eső településről vagy földrajzi nevezetességről szerezhettek információt az út során az utazók. Mivel szűkös volt az időnk, első megállóhelyünk az Európa közepe obeliszk volt. Mire odaértünk, már teljes sötétségbe borult a táj. Az itt készült fotók lámpafénynél készültek. Este elfoglaltuk szálláshelyeinket Kőrösmezőn a vendégfogadásra szakosodott két családnál, ahol elfogyasztottuk vacsoránkat, s nyugovóra tértünk.

Másnap a koránkelők mínusz 8 fokos hidegben mozgatták meg dermedt tagjaikat. Reggeli után indultunk fő úticélunkhoz, a forráshoz és vidékére. Izgalmasnak bizonyult a terepjárós 22 km-es út, ami az útviszonyokat figyelembe véve több mint egy órát vett igénybe. 800 méteres távolságot és némi szintkülönbséget legyőzve elértük az 1265 m magasan fekvő kiépített forrást, ahol megpihentünk. Elolvastuk a különböző nyelven íródott emléktáblákat, rácsodálkoztunk azon országok zászlainak sokaságára, amelyeken átfolyik ez a folyó. Hihetetlen, hogy ez a csermely fog majd akkorává terebélyesedni, amely – Petőfi szavaival élve – zúgva, bőgve töri át a gátot… Mindenki megkóstolta a vizet és gondoskodott róla, hogy az otthoniaknak is vigyen.

A forrás fölötti réten, az Aklos-fennsíkon elidőzve élveztük az ősrengeteg csendjét, a levegő tisztaságát. Itt magyar feliratú emléktáblával is találkoztunk (Tisza Lajos facsoport). Kipróbáltuk a turisták számára létesített pihenőhelyeket, nassoltunk, megtekintettük a meteorológiai állomás maradványait. Verőfényes napsütésben készültek a szebbnél szebb tájképek erről a nehezen megközelíthető vidékről. Másfél kilométeres gyaloglás után lementünk az Aklos-nyereghez (1193 m), ahol a Gorgánok és a Fagyalos tömbje találkozik. Ide rendeltük a terepjárót a visszaútra. Szálláshelyeinkről kiadós ebéd után indultunk haza. Rahón megnéztük még a Fekete- és a Fehér-Tisza összefolyását. Itt készültek az utolsó fotók, amelyek megörökítették ezt a csodálatos hétvégi kirándulást.

E két nap eseményei erősítették a résztvevőket magyarságtudatukban, szélesedett látókörük. Jobban megismerték a szülőföldet, s hiszem, erősödött a hozzá való ragaszkodásuk. Vélhetően döntéshozatalkor az ilyen kirándulások is hozzájárulnak ahhoz, hogy a szülőföldön maradást válasszák. Köszönjük a KFMA támogatását, amely lehetővé tette, hogy megvalósuljon egy ilyen csodálatos program!

Bárdos István osztályfőnök