Itt az ideje, hogy törlesszük eleinkkel szemben fennálló adósságainkat. A magyar görögkatolikusok több évszázadra visszanyúló történetében számos kiváló személyiség, püspök, áldozópap, kántortanító szerepel kiemelt helyen, ám azokról a világi személyekről, akik igen sokat tettek az egyház fennmaradása és fejlődése érdekében, rendre megfeledkezünk, illetve keveset szólunk. Pedig ők is jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a görögkatolikus lelkület a magyar nemzettudat szerves részévé váljon, azt számtalan formában gazdagítsa, hangzott el a Szabó Jenő (1843–1921) miniszteri tanácsos, főrendházi tag tiszteletére rendezett emlékkonferencián. A fórumnak a salánki Szent Mihály görögkatolikus templom adott otthont.
Üdvözlő beszédében a házigazda, Csirpák József áldozópap annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a 180 évvel ezelőtt született Szabó Jenő gazdag életpályájából a későbbiekben sokan merítettek erőt a kemény próbák elviseléséhez.
De milyen kihívásokkal kellett szembenézniük a magyarajkú görögkatolikusoknak a XIX. század második felében? Hisz ekkor Magyarországon már vallásszabadság van, mindenki szabadon gyakorolhatta hitét. S akkor miért kell Szabó Jenőnek 1913-ban egy könyvet ilyen címmel megjelentetni: „A görögkatolikus magyarság utolsó kálváriaútja”?
Erre a választ Marosi Istvánnak, a Beregszászon működő Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégium igazgatójának az előadásából kaptuk meg. Mert a görögkatolikus egyház létrejöttét kinyilvánító 1646-os Ungvári Unió és az egy évszázaddal később megalakított Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye kétségkívül hatalmas előrelépést jelentett, ám még a XIX. század végére sem sikerült elérni, hogy a magyar görögkatolikusok szent liturgiája a hívek anyanyelvén történjen. Továbbá egyre sürgetőbbé vált a munkácsi, az eperjesi stb. görögkatolikus egyházmegye után a hajdúdorogi egyházmegye létrehozása. Az oszd meg és uralkodj elvet a csehszlovák korszak vezető politikusai is kiválóan alkalmazták, mutatott rá Marosi István, hisz ez idő tájt mind a ruszofil, mind a ruszinofil irányzatok egyre erőteljesebben hallatták hangjukat.
Szerencsére az ezekből adódó problémákat kellő bölcsességgel kezelte Sztojka Sándor akkori püspök, aki Kárpátaljának az anyaországhoz való 1938-39-es visszatérésekor a hitbéli elmélyítésre, a szociális gondoskodás megszilárdítására helyezte a hangsúlyt. A görögkatolikus egyház igazi kálváriája a vidék szovjetek általi megszállásával kezdődött el. A végeredmény: 300 görögkatolikus pap szenvedett el különböző atrocitásokat, harmincan közülük pedig vértanúvá lettek.
Az igazgató beszélt arról a nagyszabású feltáró munkáról, amelyik a Kárpátalján élő jeles családok – például a Bendász és Bacsinszky család – tagjainak az egyházépítésben és a görögkatolikus közösség erősítésében játszott szerepét mutatja be. Ebben a témakörben már több videó is készült, és egy kötet is napvilágot látott.
Ha Szabó Jenő mást se tett volna, minthogy 1900-ban megszervezi 500 magyar görögkatolikus zarándokútját Rómába, hogy kieszközöljék a Szentszéknél a magyar nyelvű szent liturgia megtartásának jogát, már akkor is beírta volna magát a görögkatolikusok képzelt aranykönyvébe, mutatott rá Végsheő Tamás, a Nyíregyházi Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola teológiai tanára.
Videóelőadásában a professzor beszámolt róla, hogy a zarándokút sikeres volt, mivel a pápa hallgatólagosan beleegyezett ebbe a jogos követelésbe, amely például már rég elfogadott volt a monarchia területén élő román és szlovák görögkatolikusok esetében. Az előadásból megtudtuk, hogy a Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye létrehozásáról szóló kezdeményezést 1912 táján maga Ferenc József karolta fel, aki így szeretetett volna jó pontot szerezni a magyaroknál, mivel az akkor már erőteljesen zajló fegyverkezéshez szükséges költségek egy részét a Magyar Parlamentnek is meg kellett szavaznia…
Szabó József életútját Csirpák József vázolta fel. Görögkatolikus papcsaládban született, édesanyját pár hetes korában elveszítette. A lelkész édesapa két kisfiával együtt hamarosan Salánkra költözött és itt szolgált 35 éven keresztül. Szabó Jenő Budapesten jogot végzett, majd 1868-ban került a Közmunka és Közlekedésügyi Minisztérium alkalmazásába, ahol csakhamar a vasúti osztály vezetését bízták rá, s nyugdíjba vonulásáig ott is maradt. Szabó Jenő a budapesti görögkatolikusok egyházi és közösségi életének megszervezése, a tehetséges fiatalok ösztöndíjjal való támogatása mellett sokat tett a magyar vasút fejlesztése érdekében. Elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy 1908-ban végre megépült a Borzsa-völgyi kisvasút, amely több mint száz éven át jelentős szerepet játszott vidékünk, a görögkatolikusok által sűrűn lakott régió gazdasági fejlődésében. Jelentős összeggel járult hozzá a salánki görögkatolikus templom, valamint az itt felállított ikonosztázion építéséhez.
A konferencia végén a résztvevők a parókia elé vonultak, ahol a tágas téren, szépen rendezett környezetben felavatták Szabó Jenő emlékművét. A kárpátaljai származású, jelenleg Tokajban élő Csirpák Viktória alkotása bronz domborműveken követi végig Szabó Jenő életének főbb állomásait, a római zarándoklatot, a Borzsa-völgyi kisvasút építését, Luscsák Nílus, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye püspöke avatóbeszédében így fogalmazott: a szentéletű családokban olyan ifjak nevelkednek, akik Krisztus urunk tanításait követve igyekeznek nemcsak saját karrierjüket építeni, hanem egyben embertársaik javát szolgálni. Ezt példázza Szabó Jenő életútja.
Köszöntötte az ünnepség résztvevőit Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ügyvivője.
„A mostani emlékműavatás méltó szimbóluma annak, hogy a kárpátaljai magyarság büszke a múltjára, egyben a jövőnek is építkezik. Az emlékmű és a körülötte kialakuló közösségi tér, reméljük, évtizedek múlva is emlékeztetni fogja az itt élő fiatalokat az elődökre, akik életükkel, munkásságukkal példát mutattak számukra.”
Az ünnepi alkalmat a helyi fiatalokból álló népdalkör előadása tette felemelővé.
Kovács Elemér
Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
A Hormuzi-szoros blokádja miatt az Európai Uniónak élelmiszerhiánnyal és jegyrendszer bevezetésével kell szembenéznie.
Csapást mértek az ukrán erők az orosz fekete-tengeri flotta Sztrileckij nevű hadihajóforgalom-irányító pontjára.
Felfegyverkezésével Oroszország a NATO-val való katonai konfrontációra készül − jelentette ki a német védelmi miniszter.
A harci járművek vásárlása egy egymilliárd eurós katonai segélyterv részeként valósul meg.
Csapon végső búcsút vettek a háborúban elesett Szerhij Pireutól.
Törökországban, az Ararát-hegy lábánál egy különös kőzetképződmény lapul a hegyoldalban, amely pontosan akkora, mint a Bibliában leírt Noé bárkája.
Új korszak a határátlépésben: az eCserha rendszer júniustól a személyautók számára is elérhető lesz.
A 380 évvel ezelőtt létrejött ungvári unió egyházi, szellemi és kulturális örökségéről tartottak konferenciát Beregszászon.
A megkezdett növényvédelmi munkákat folytatni kell, különös figyelemmel a gombás betegségekre és a kártevők elleni védekezésre, még termés hiányában is!
A csapásoknak halálos áldozataik is vannak, lakóházak rongálódtak meg, ipari, vasúti és kikötői infrastrukturális létesítményekben keletkeztek károk.
