Nagycsaládosok a Nemzeti Színházban - A János vitéz most is hódított

A Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületének idén már második alkalommal volt lehetősége a budapesti Nemzeti Színházba ellátogatni. A korábbi házaspáros színházi eseménytől eltérően ez alkalommal az egész család számára volt meghirdetve a János vitéz c. előadás. Az eseményen 16 családból 50 fő vett részt. A program megvalósulását a Magyar Kormány támogatta. Az alábbiakban az egyik résztvevő, Jakab Krisztina beszámolóját olvashatják:

„Színház mindig volt, van és lesz. Az élő szó és az élő megjelenés ereje az mindennél erősebb.” (Mikó István) Mikó István művész úr szavai szinte egybeforrtak Szűcs Nelli művésznő hozzánk intézett kedves szavaival, mikor egy lenyűgöző, varázslatos előadás után könnyeivel küszködve üdvözölte kárpátaljai kis csapatunkat. Az újlaki születésű – származását mindig büszkén vállaló – színésznő közreműködésével és a KMNE szervezésével április 5-én a nagycsaládosok közül páran egy napra kiszakadhattak a szürke hétköznapokból, és egy élménydús színházi előadást élvezve, pár órára megfeledkezhettek a mindennapok gondjairól.

A budapesti Nemzeti Színház társulata – Vidnyánszky Attila rendezésével – megelevenítette Petőfi Sándor János vitéz című elbeszélő költeményét előttünk, vegyes korosztályú nézők előtt, úgy, hogy annak minden pillanata elmulaszthatatlan hatást váltott ki bennünk. Gyerekek, felnőttek egyként izgultunk a színpadon mozgó karakterekért, egyként hahotáztunk a gonosz mostohát, banyát alakító művésznő szerepjátékán, és egyként hatott ránk a felismerhető tanulság, miként bárkiből hős válhat, hisz nem születünk hősnek, de kitartással, küzdelemmel azzá lehetünk. Miközben a „nép nyelvén” rímbe szedett eredeti szövegtől zengett a színpad (és a nézőtér), a modern technika segítségével egészen káprázatossá, bűvössé vált a darab, amit jól tükrözött a nézőtéren ülő gyerekek, kisiskolások fáradhatatlan figyelme, ragyogó szeme.

Az egyesület kicsiny csapatának abban a megtiszteltetésben is része lehetett, hogy a vastapsot kapott és ujjongva ünnepelt színésznő, Szűcs Nelli még sokáig beszélgetett velünk a Nemzeti bejáratánál. Fotózkodás, ölelés, szelfizés után kezdetét vette a búcsúzkodás. Szívszorító, könnyfakasztó érzés lett úrrá mindannyiunkon, mikor a búcsú perceiben ráébredtünk, hogy a szétszakítottság már életünk része, hisz van, aki haza vágyik, s van, aki a társra vágyik, és a kettő földrajzilag nincs egy helyen.

A buszra fölszállva még mindenki megosztotta aznapi élményeit útitársaival, majd ugyanolyan nyugalommal, biztonságban érkeztünk a határhoz, mint amilyennel délelőtt elindultunk, hisz indulás előtt imádságban kértük az Urat, hogy őrizze utunkat, napunkat. A határon elköszöntünk a csapatot egybetartó Szilágyiné Tóth Gabriellától, az egyesület alelnökétől, aki ügyelt, hogy ez a szerda minden színházbarát utasnak egy különleges, örömteli, hiánytalan nap legyen. Köszönjük szépen, KMNE!”

Jakab Krisztina
résztvevő