Három évtizeddel ezelőtt a kárpátaljai magyar szervezetek összefogtak, hogy létrehozzanak egy alapítványt, melynek célja az önálló, nem állami magyar felsőoktatás megteremtése Kárpátalján.
Hosszú volt az út, de a Nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola speciális kihelyezett képzéseként induló, majd a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskolából a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolává nőtt intézmény mára igazi szellemi műhellyé vált. Az önálló kárpátaljai magyar felsőoktatás első 30 éve a kitartás és elkötelezettség példája a kárpátaljai magyar közösség oktatási érdekeinek előmozdításában, hangzott el az október 18-án szervezett jubileumi emlékkonferencián.
A három évtizeddel ezelőtti történéseket a főiskola rektora elevenítette fel. Csernicskó István elmondta, hogy az 1993. október 18-i kezdeményező fórumot követően 1994. január 13-án a Beregszászi Járási Közigazgatási Hivatal bejegyezte a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítványt, melyet négy jogi személy hozott létre: a KMKSZ, a KMPSZ, a Kárpátaljai Református Egyház és a Beregszászi Városi Tanács. S az év májusában meg is hirdették az első felvételit óvodapedagógus, tanító, angol‒történelem és angol‒földrajz szakokra és szakpárokra. Száznál többen jelentkeztek, s közülük 42 hallgatót vettek fel. Szeptemberben velük kezdődött el az első tanév. „Hosszú volt az út, de végül főiskolánk valóban szellemi műhely lett – ahogy a Beregi Hírlap abban az időben megjósolta. Bizonyítéka ennek az is, hogy ma itt vagyunk, együtt és egy rég volt eseményre emlékezünk. S az, hogy van mire emlékezni, és hogy van kivel együtt nosztalgiázni, számomra azt jelzi, érdemes volt végig küzdeni ezeket az éveket” – zárta beszédét Csernicskó István, köszönetet mondva mindenkinek, aki részt vett a főiskoláért folytatott küzdelemben, „aki segített abban, hogy ma itt lehetünk és harmincadik évfordulót ünnepelhetünk”.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola az eltelt három évtized alatt a kárpátaljai magyarság tudományos műhelyévé nőtte ki magát, fogalmazott köszöntőjében Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ügyvivő konzulja. A főiskola vezetősége a kezdetektől fogva tudatosan és fokozatosan bekapcsolta az intézményt az anyaországi tudományos életbe, együttműködési szerződések sorozatát kötötték magyarországi egyetemekkel és főiskolákkal. S idehaza is építkeztek, „ma már a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolák egész intézményrendszere alakult ki a főiskola égisze alatt kiváló infrastruktúrával és humán kapacitásokkal, ami a kárpátaljai magyarság megmaradásának az egyik legfontosabb záloga a háború okozta vészterhes időszakban is” – emelte ki a diplomata.
A Beregszászi kistérség polgármesterének köszöntő levelét Babják Edit, az oktatási és művelődési osztály vezetője olvasta fel. Ebben Babják Zoltán elismeréssel szólt a Rákóczi Főiskolán zajló sokoldalú tevékenységről. „Az elmúlt évek nehézségei ellenére a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás bástyája egyre erősebb lett, védelmezőinek kitartása pedig mindennél szilárdabb” – hangsúlyozta.
A köszöntőket követően Debreceni Mihály, a TV21 Ungvár szerkesztő-riportere moderálásával pódiumbeszélgetésre került sor, melynek során a harminc évvel ezelőtt induló oktatásról, a kezdetekről és a folytatásról osztották meg gondolataikat a meghívott vendégek.
Az indulásról az alapítók nevében Orosz Ildikó, a Rákóczi Főiskola és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, illetve videókapcsolatban Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke mesélt.
Tóth Mihály nemzetközi jogász, Ukrajna elnökének egykori beregszászi járási megbízottja a főiskola létrehozói közül néhai Gulácsy Lajos kárpátaljai református püspöknek, a magyarországi Szabó Tibornak, illetve az iskolaalapítók legfontosabb személyiségének, Orosz Ildikónak a tevékenységét emelte ki, valamint megemlítette Pataki István néhai polgármestert és Bodó Pál akkori járási tanácsi elnököt, akik szintén támogatták a főiskola létrehozását.
Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának egykori elnöke is elismerően szólt azokról a kárpátaljai hivatalnokokról, akik a főiskola ügye mellé oda tudtak és mertek állni.
„Beregszászban a lelkesedés óriási volt. Jó embereket találtam itt és rossz körülményeket” – emlékezett vissza Vinnai Győző országgyűlési képviselő, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola és a beregszászi speciális képzés egykori oktatója, aki fiatal főiskolai adjunktusként vállalta, hogy minden hétvégéjét feláldozza és Beregszászba jön, ahol a történelem szakos hallgatókat tanította 1994–98 között. A kezdeti nehézségekről, az indulásról beszélt Vass Ilona, a speciális képzés első koordinátora, a főiskola egykori rektorhelyettese. Molnár József, a Rákóczi Főiskola Földtudományi és Turizmus Tanszékének vezetője bevallotta: a kezdetben nem hitt abban, hogy Beregszászban lehet egy magyar főiskola, de ma már hálás a kezdeményezőknek és az anyaországi támogatóknak, hogy az intézmény eljuthatott oda, ahol jelenleg tart.
Személyes élményeit osztotta meg a Magyar Országgyűlés egykori elnöke, Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, aki 1994–1998 között politikai államtitkárként és parlamenti képviselőként tevékenykedett. Fontos ennek a főiskolának a léte, hangsúlyozta a politikus, és sikeresnek nevezte azt a missziót, amit az intézmény felvállalt.
Tóth István, a Határon Túli Magyarok Hivatalának egykori főosztályvezetője, korábbi beregszászi magyar főkonzul magyar szigetnek nevezve a beregszászi intézményt, ahová mindig örömmel tért be.
Bocskor Andrea, az Európai Parlament képviselője, a főiskola egykori diákja, az első Hallgatói Önkormányzat elnöke – aki online kapcsolódott be a beszélgetésbe –, valamint Fodor Gyula, a Rákóczi Főiskola rektorhelyettese, a speciális képzés első évfolyamának végzőse arról beszélt, diákként mit jelentett számukra, hogy anyanyelvükön szerezhettek diplomát, és hogy a tudás mellett milyen többletet adott nekik a főiskola.
„A pódiumbeszélgetés résztvevő egy olyan történet első oldalait elevenítették fel, amely már 30 éve íródik. Bízom és remélem, hogy ennek az izgalmas sikertörténetnek az igazi aranyoldalai még előttünk vannak. És remélem, hogy még hosszan tart ez a történet” – összegezte a hallottakat Csernicskó István rektor.
A főiskola vezetősége oklevéllel köszönte meg a beszélgetés résztvevőinek, a speciális képzés egykori oktatóinak és hallgatóinak az önálló kárpátaljai magyar felsőoktatás elindításában és működésében vállalt szerepüket.
A rendezvény zárásaként a Tulipán Tanoda – Magyar Népművészeti Iskola oktatói tartottak koncertet a főiskola Esztergom termében.
Kovács Erzsébet
Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
