A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) idén immáron huszonnegyedik alkalommal szervezte meg a Kölcsey Nyári Pedagógusakadémiát. Az augusztus 11. és 14. között zajló, gazdag kulturális kínálattal színesített szakmai továbbképzésnek ezúttal is a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola ad otthont. Idén két fontos téma köré csoportosították az előadásokat. Az egyik a kárpátaljai magyarság nyelvi jogai, illetve az egymás mellett élő népek közötti nyelvi akadálymentesítés, a másik pedig a digitális világ és annak hatásai az életünkre.
A megnyitón Fodor Éva, a KMPSZ irodavezetője üdvözölte a vendégeket, az előadókat és a szépszámú résztvevőket. Magyarország Belügyminisztériuma Köznevelési Államtitkársága képviseletében Fehér-Mártonffy Sarolt Luca külhoni referens köszöntötte a pedagógusokat, s kívánt számukra tartalmas töltekezést.
Majd Orosz Ildikó, a Rákóczi Főiskola és a KMPSZ elnöke rajzolt helyzetképet a kárpátaljai magyar oktatásról. Nyitó előadásában vázolta, milyen változásokat hoztak a kárpátaljai magyarság életébe az utóbbi évek kisebbségi, nyelvhasználati és oktatási törvényei, milyen válaszokat lehet és kell adni a kihívásokra. Kiemelte, mennyire fontos ezen törvények ismerete, hisz a korábbi, sok jogfosztást tartalmazó törvények után 2023 végén és 2024-ben – nemzetközi nyomásra – pozitív módosítások születtek, amelyekről tudnunk kell. Az elnök asszony előadásában részletesen kitért ezekre, s arra bátorított, hogy éljünk a törvény adta lehetőségekkel.
Pöltl Ákos, a Mathias Corvinus Collegium Ifjúságkutató Intézet családbiztonsági szakértője nagyívű előadásában olyan, szülőt és pedagógust egyaránt érintő kérdéseket boncolgatott, mint: hogyan működnek a közösségi média mögötti manipulációs mechanizmusok?, mikor adjunk a gyerek kezébe okostelefont?, mennyi időt tölthet a fiatal képernyő előtt? miért szippantja be a gyermeket az okostelefon?, kitilthatjuk-e azt az iskolából? stb. A szakember beszélt a képernyőnek a gyermekek fejlődésére, idegrendszerére gyakorolt negatív hatásairól, s szólt arról is, hogyan válhatnak fiataljaink a digitális világ áldozatává, mennyire fontos ennek elkerülése érdekében a korai veszélyfelismerés.
Magyarország, Románia és Ukrajna határmenti régióinak részvételével idén egy olyan program megvalósulása indult el az Európai Unió támogatásával, mely elsősorban a nyelvi akadálymentesítést célozta meg. A programban részt vesz a Rákóczi Főiskola, illetve az égisze alatt működő Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont is. Csernicskó István rektor előadásában irodalmi példákon mutatta be, hogyan viszonyult különböző korokban a többségi nemzet a kisebbségiek nyelvhasználatához, s miért kell nyelvi akadálymentesítésről beszélni. Felvázolta, hogyan változott meg vidékünk lakosságának nemzetiségi összetétele, s hogyan próbálnak a projekttel is segíteni a nyelvi akadálymentesítésben. Kiemelte: ahol van jogunk, lehetőségünk és esélyünk, ott használjuk bátran az anyanyelvünket.
László-Híres Kornélia, a Hodinka Kutatóközpont vezetője részletesen beszámolt az általuk végzett kutatásokról, azok módszereiről és céljairól, hogyan térképezik fel a többnyelvűség alkalmazását, megjelenését. Megvizsgálják, az erre vonatkozó ukrajnai törvényekben milyen lehetőségei vannak a kisebbségeknek az anyanyelvhasználatra, s azokat hogyan lehet megvalósítani a közéletben. Közérthető nyelven igyekeznek mind szélesebb körben megismertetni többek között a 2023-ban és 2024-ben hozott törvénymódosításokban visszakapott kisebbségi jogokat. S hogy erre mennyire szükség van, azt az eddigi felmérések is igazolják. Mint kiderült, az államnyelvre vonatkozó kötelezettségek jóval ismertebbek, mint a kisebbségi jogszabályok, még a szakértők sincsenek mindig teljesen tisztában a kisebbségi törvény, a végrehajtási és a nyelvhasználati vagy oktatási lehetőségek részleteivel.
Felhívta a figyelmet, hogy a törvény több lehetőséget biztosít, mint amennyit a gyakorlatban alkalmaznak. Arra biztatott, bátorított mindenkit, hogy éljenek a törvény adta lehetőségekkel.
A Kölcsey Akadémia következő napjaiban elsősorban pedagógiai előadások, gyakorlati foglalkozások zajlanak, alternatív pedagógiai módszereket próbálnak ki a résztvevők, ismerkednek az innovatív megoldásokkal a humán és mesterséges intelligencia határterületén, illetve a háború árnyékában élő gyermekek lelki problémáival, azok megoldásával is foglalkoznak.
A szervezők ezúttal sem feledkeztek meg a pedagógusok lelki töltekezéséről. Ezt filmvetítések és színházi előadás is segíti.
Kovács Erzsébet
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat! Értesüljön időben a legfontosabb ukrajnai és kárpátaljai hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Twitteren vagy iratkozzon fel Google News csatornánkra!
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
