Október 6. – az aradi vértanúk emléknapja. Amikor ezen a napon összegyűlünk, hogy emlékezzünk, nem csupán a múlt egy szomorú napját idézzük fel: a magyar történelem egyik legnagyobb erkölcsi példája előtt hajtunk fejet. Arra az emberi tartásra, bátorságra és hazaszeretetre emlékezünk, amely képes volt szembenézni a halállal is a nemzet jövőjébe vetett hittel, hangzott el a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem átriumában tartott megemlékezésen.
A megjelenteket Molnár Krisztina, a Fodó Sándor Kulturális Központ vezetője köszöntötte. Ezt követően Ferku Boglárka magyar nyelv és irodalom, valamint ének-zene szakos hallgató az Aradi vértanúk balladája című dalt adta elő, majd a Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék diákjai idézték meg az aradi tizenhárom vértanú emlékét. A továbbiakban Molnár Ferenc tanszéki docens emlékezett a magyar forradalom és szabadságharc 1849 októberének eseményeire. Előadásában kiemelte: Batthány Lajos miniszterelnök és a tizenhárom, Aradon fogva tartott tiszt kivégzését Haynau szándékosan október 6-ára, az 1848-as bécsi forradalom egyéves évfordulójára időzítette, amivel egyértelművé tette, hogy az eljárások célja a bosszú és nem az igazság volt.
Molnár Ferenc továbbiakban – a tizenhárom mártír-honvédtiszt mellett – két olyan vértanúról is szólt, akik élete szűkebb pátriánkhoz is kötődik. Az egyik báró Perényi Zsigmond, aki 1783-ban Beregszász-Végardóban látta meg a napvilágot, őt október 24-én végeztek ki. Perényi fő bűne az volt, hogy a magyar országgyűlés felsőháza vezetőjeként kézjegyével látta el a Függetlenségi Nyilatkozatot. A másik Kazinczy Lajos ezredes, aki a mai Kárpátalja területén szervezett hadosztályt, melynek parancsnokaként augusztus 25-én Zsibónál feltétel nélkül megadta magát Grotenhjelm tábornok orosz csapatainak. Az oroszok hamarosan átadták Kazinczyt az osztrákoknak, akik Aradra vitték. A hadbíróság a honvédezredest felségsértés bűnében találta vétkesnek, ezért teljes vagyonelkobzásra, lőpor és golyó általi kivégzésre ítélte. Kazinczyt október 25-én az aradi vár árkában lőtték agyon.
Az Arad utáni világ bebizonyította, hogy a Habsburg Birodalom nem tartható fenn pusztán megszálló katonasággal és idegen hivatalnokokkal. Tíz évvel később, az itáliai fronton elszenvedett keserű vereség végül Ferenc Józsefet is rádöbbentette: a birodalom csak a magyar politikai elit közreműködésével válhat ismét működőképessé. Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezéssel ez végképp bebizonyosodott, hiszen a korábban halálra ítélt Andrássy Gyula gróf immáron miniszterelnökként emelte fel Ferenc József fejére a magyar Szent Koronát. Ez a történelmi pillanat nemcsak politikai fordulat volt, hanem erkölcsi elégtétel is: bebizonyította, hogy az aradi vértanúk igaz ügyért áldozták életüket – zárta beszédét Molnár Ferenc.
A megemlékezést nemzeti imánk és a Szózat eléneklése foglalta keretbe.
Marton Erzsébet
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
