/ Közélet
Donald Trump amerikai elnök az amerikai-orosz csúcstalálkozón tartott sajtótájékoztatón az alaszkai Anchorage-ben 2025. augusztus 15-én (Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Gavriil Grigorov)
Donald Trump amerikai elnök az amerikai-orosz csúcstalálkozón tartott sajtótájékoztatón az alaszkai Anchorage-ben 2025. augusztus 15-én (Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Gavriil Grigorov)
Állítsd be, hogy a Kárpátinfo az elsők között legyen a Google híreiben

Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump elérte türelme határát az orosz vezetővel, Vlagyimir Putyinnal szemben, azonban nem a legszigorúbb szankciós lehetőséget választotta, mivel továbbra is meg akar állapodni Oroszországgal.

Hirdetés

A The Wall Street Journal amerikai tisztviselőkre hivatkozva azt írja, hogy Trump türelme elfogyott, miután arra a következtetésre jutott, hogy Putyin csak húzza az időt. Néhány órával azután, hogy az amerikai elnök lemondta a tervezett budapesti csúcstalálkozót Putyinnal, Oroszország újabb csapásokat mért Ukrajnára, több épületet – köztük egy óvodát – is eltalálva.

„Trump közvetlenül nem kommentálta a támadásokat, de a kormányzat tisztviselői szerint feldühítette az agresszió, különösen akkor, amikor úgy vélte, hogy haladást ért el Putyinnal” – olvasható a cikkben.

Az Egyesült Államok által Oroszország olajipara ellen előkészített szankciócsomagok már hónapok óta készen álltak arra az esetre, ha Trump úgy dönt, lépéseket tesz:

Három szankciós tervet mutattak be Trumpnak: egy szigorút, amely közvetlenül az orosz ipart és magas rangú orosz vezetőket céloz; egy közepeset, amely az orosz energiaszektort érinti; valamint egy enyhébbet, amely korlátozottabb intézkedéseket tartalmaz. Trump a középső változatot választotta

A Fehér Ház egyik magas rangú tisztviselője kijelentette, hogy Trump világossá tette: eljött az idő a háború befejezésére, ugyanakkor hozzátette, továbbra is a konfliktus békés megoldását keresi.

Az Unian által szemlézett cikk megjegyzi,

Trumpnak más eszközei is vannak Putyin nyomás alá helyezésére, de ezeket egyelőre nem használta fel. Ezek közé tartozik a nagy hatótávolságú Tomahawk cirkálórakéták Ukrajnába küldése, új másodlagos szankciók bevezetése azon vállalatok ellen, amelyek üzletet folytatnak az amerikai szankciók alatt álló orosz olajóriásokkal, valamint a fekete flotta néven ismert orosz illegális olajtankerek elleni szankciók szigorítása az Európai Unió szankcióinak megerősítése érdekében.

„Trump néhány kérdést nyitva hagy, mert továbbra is nagyon szeretne megállapodást kötni Putyinnal” – mondta Kurt Volker, aki Trump első kormányzata idején Ukrajnáért felelős különmegbízott volt. „Ez azt mutatja, hogy egyszerűen csalódott amiatt, hogy Putyin eddig nem támogatta a terveit.”

Volker szerint ahhoz, hogy Putyint komoly engedményekre kényszerítsék, „sokkal több kell, mint pusztán szankciók”, és a Tomahawk rakéták Ukrajnába küldése fontos következő lépés lenne.

Mindazonáltal – az adminisztráció tisztviselői szerint – a legutóbbi szankciók a Rosznyeft és a Lukoil ellen alapvetően megváltoztathatják a helyzetet az orosz gazdaságban, tekintettel arra, hogy a háborús időszakban mennyire törékeny, és mennyire függ az olaj- és gázbevételektől” – írja a lap.

Trump egyelőre nem jelezte, hogy szándékában áll-e további amerikai szankciókat bevezetni Oroszország ellen, hogy fokozza a nyomást Putyinra a békemegállapodás elérése érdekében.

A kérdés most az, hogy tanúi vagyunk-e Trump stratégiájának alapvető átalakításának, vagy ez csupán ideiglenes lépés, amelynek célja az oroszok diplomáciai együttműködésének teljes hiányával szembeni elégedetlenség kifejezése” – mondta Andrew Weiss, a Carnegie Endowment for International Peace kutatási alelnöke - közölte az index.hu.


 
Hirdetés

 

Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek

Forrás