Az elnök jobban szereti a diplomáciát, mint a katonai beavatkozást – erről beszélt Steve Witkoff, Donald Trump közel-keleti békefolyamattal megbízott különtárgyalója a Breitbartnak adott exkluzív interjúban. A beszélgetés során az elnöki megbízott arról is beszélt, miért szakítottak a Biden-adminisztráció korábbi politikájával és döntöttek a kapcsolatfelvételről Oroszországgal.
A közel 40 perces beszélgetés során szóba került a közel-keleti konfliktusok rendezése mellett az orosz–ukrán háború lezárása, valamint az iráni atomprogramról szóló tárgyalások jövője.
„A béke erő által elvében hisz”
– jelentette ki Witkoff, ami azt jelenti, hogy Donald Trump elnök szerint az erőszak és a háború nem feltétlenül jelentik az ország érdekeinek legjobb képviseletét, vagy a tűzszüneti és békemegállapodások betartatásának garanciáját annak ellenére, hogy Trump egy szuperhatalom vezetője.
„Szóval, a tárgyalás és a diplomácia jelentik azt az utat, amelyet követni akar minden alkalommal, mert ha elér egy sikeres megállapodást békés úton, akkor az jobban szolgálja az Egyesült Államok érdekeit azoknak a problémáknak a megoldásában, amelyekkel manapság szembesülünk”
– tette hozzá.
Ezt az állítást – többször is – szembeállította azzal az általa csak neokonzervatív elemeknek nevezett háborúpárti lobbival, amely nyomást akar helyezni a Fehér Házra, azonban ezeknek a befolyásolási kísérleteknek – Witkoff elmondása szerint – az elnök ellenáll.
„A neokonzervatív elemek azt hiszik, hogy a háború az egyetlen módja a problémák megoldásának.
Az elnök ugyanakkor abban hisz, hogy a személyiségéből fakadó ereje, valamint az, ahogyan bizonyos helyzetekre reagál, képes meghajlítani az emberek akaratát úgy, hogy jobban intézzék az ügyeiket, ahogyan azokat az Egyesült Államok érdekei diktálják. Én is ebben hiszek” – jelentette ki Witkoff, reagálva azokra a kritikákra, amelyeket az orosz-ukrán háború lezárásával kapcsolatban tanúsít a Fehér Ház.
Ugyanezek a háborúpárti, neokonzervatív elemek és globalista típusú alakok kritizálták Witkoff személyes megbeszéléseit is Vlagyimir Putyinnal, amire az elnöki különmegbízott úgy reagált, ennek alternatívája a Biden-adminisztráció bukott politikája, amely semmilyen kommunikációt sem folytatott az oroszokkal.
Trump ebből okulva utasította Witkoffot, hogy vegye fel a kapcsolatot Moszkvával, és dolgozzanak ki egy közös megoldást a háborúra.
„Azt hiszem, az elnök nagyon sok dolgot másképp akar csinálni, egy sokkal proaktívabb megközelítést akar ”– mondta, majd úgy folyatta: „azt akarja, hogy legyünk kint a terepen. Ott volt a találkozóm Vlagyimir Putyinnal, amelyen kívülállók nem vehettek részt. Azt kellett volna mondanom: nem akarok megbeszélést önnel, nem akarok kapcsolatokat építeni? Biden nem beszélt vele három és fél évig. Az elnök utasítására lehetőségem nyílt kapcsolatba lépni Putyin elnökkel.
Ő a főszereplője ennek a konfliktusnak. Ha nem beszélünk vele, hogyan akarunk elérni egy megállapodást?”
– jegyezte meg Steve Witkoff.
Beszélt a háborúpárti nyomásgyakorló szereplők szándékairól is. „Nem hiszem, hogy mindegyikük rosszindulatú. Szerintem egyszerűen csak hozzászoktak ahhoz, hogy ez volt a dolgok intézésének menete korábban, azonban ez nagyon száraz, bürokratikus és nem tűnik működőképesnek” – fejtette ki Witkoff, hogy milyen motivációk húzódhatnak meg a háborúpárti lobbiban. Szerinte a globalista és neokonzervatív erők saját elfogultságuknak estek áldozatul, erre hozta fel példaként az iráni atomalkuról szóló tárgyalásokat. „Szerintem itt megerősítési torzításról van szó. Folyamatosan azt halljuk: nem, nem, az erő nyelvén kell velük beszélni, mivel az irániak majd manipulálni fognak. Én nem hiszem, hogy képesek lennének engem manipulálni.”
„Ebben a konkrét helyzetben, ha az irániak azt hiszik, megengedhetik maguknak azt a hibát, hogy halogathatják a tárgyalást, akkor ebben én nem fogok részt venni, és az az alternatíva, amiről az elnök is beszélt, az sokkal rosszabb lenne”
– mondta Witkoff. Ugyanígy a közel-keleti konfliktusok rendezéséről szóló egyeztetésekkel kapcsolatban beszélt a Gázai övezetben, a Hamász palesztin terrorszervezet által fogvatartottak kiszabadítására irányuló tárgyalásokról. „(Bidenék) 15 hónapig dolgoztak a túsztárgyalásokon, majd jöttünk mi – a Trump-adminisztráció –, és kijavítottuk azt, amiatt addig nem volt hatékony a tárgyalás.
Ennek köszönhetően nagyon sok túszt sikerült élve hazajuttatni”
– mondta. Beszélt még azokról a sajtóértesülésekről is, miszerint közte és Marco Rubio külügyminiszter között konfliktus volna. „Ez totális fake news. A külügyminiszter és én közeli jó barátok vagyunk” – jelentette ki Witkoff, aki szerint kiváló az együttműködése a külüggyel, legyen szó a katonai hadműveletek megtervezéséről vagy az egyeztetésekről az Ovális Irodában - közölte a hirado.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat! Értesüljön időben a legfontosabb ukrajnai és kárpátaljai hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Twitteren vagy iratkozzon fel Google News csatornánkra!
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
