Mind az országos, mind pedig a hét billegő államban elvégzett közvélemény-kutatások eredményei azt mutatják, hogy a 2020-ashoz hasonló, rendkívül kiélezett verseny várható a demokrata jelölt, Kamala Harris (aki az első női elnök lehet az ország történetében) és a második ciklusára pályázó, republikánus Donald Trump között az amerikai elnökválasztáson. Összeállításunkból megtudhatja, hogy miért fontosak a csatatérállamok, hogy mivel töltötték a kampány utolsó napjait a jelöltek, ahogy azt is, mikorra várható végeredmény.
Az Egyesült Államokban 1845 óta rendszerint november első keddjén tartják az elnökválasztást. A választópolgároknak a legtöbb államban lehetőségük van előre hozott szavazásra is, idén eddig több mint 75 millió szavazatot adtak le. A Floridai Állami Egyetem szombaton közzétett felmérése szerint közülük több mint 40 700 000 szavazó személyesen adta le voksát, és mintegy 34 400 000-en szavaztak levélben.
Az Egyesült Államokban a regisztrált szavazók száma körülbelül 168 millió. A legtöbben Texas (8,6 millió), Florida (7,8 millió), Kalifornia (7 millió), Észak-Karolina (4,2 millió) és Georgia (4 millió) államban szavaznak.
Egy felmérés szerint Kamala Harris szeptember óta először körözte le kihívóját, Donald Trumpot a billegő államnak tartott Michiganben. A Rasmussen Reports kutatóintézet felmérésének eredménye szerint a válaszadók 49 százaléka szavazna Harrisre, 48 százaléka pedig Trumpra. Mindeközben a Fox News megrendelésére készített felmérés hasonlóan szoros arányban, csakhogy Donald Trump javára mutatott ki szavazási hajlandóságot.
Ez történt a hétvégén
Kamala Harris meglepetésre szombat este élőben lépett fel az Egyesült Államokban népszerű stand-up komikus, Maya Rudolph tévés vígjátéksorozatában. A humorista és a demokrata elnökjelölt egy előre megírt jelenetet adott elő, amelyben az indiai felmenőkkel rendelkező Harris keresztnevével, a Kamalával kapcsolatos szójátékok kerültek elő, köztük a „keep calm-ala” (kb. nyugi, Kamala) és a „carry on-ala” (kb. folytassa, Kamala).
Vasárnap Harris és republiklánus ellenfele, Donald Trump is kulcsfontosságú államokban tartott kampánygyűléseket, ezekkel is igyekezvén maguk mellé állítani a még bizonytalan szavazókat.
Harris Michigan államban tartotta utolsó gyűlését a választás előtt, ahol kijelentette: „lendületben vagyunk”. A demokrata jelölt egyszer sem említette ellenfele nevét, miközben arra buzdította támogatóit, hogy menjenek el szavazni, és a barátokat, rokonokat, szomszédokat is vigyék magukkal.
Eközben Trump Georgiában tartott beszédet, ahol a demokratákat démoni pártnak nevezte, élcelődő megjegyzéseket tett Joe Biden leköszönő elnökre, és a gyümölcsök magas árára panaszkodott. Korábban Pennsylvaniában – a legtöbb (19) elektori szavazattal rendelkező államban – Trump azt kifogásolta, hogy több államban nem kell igazolniuk magukat a választóknak, ami szerinte lehetőséget kínál a csalásra.
Mik azok a csatatérállamok?
Az amerikai választásokról szóló tudósítások során gyakran használják a „swinging state” (ingadozó vagy billegő állam) és a „battleground state” (csatatérállam) kifejezéseket.
Az Egyesült Államoknak 50 tagállama van, de mivel többségükben a választók szinte mindig ugyanarra a pártra szavaznak, valójában csak néhány olyan van, ahol mindkét jelöltnek van esélye a győzelemre.
Ezek a csatatérállamok (billegő államok), ahol meg lehet nyerni vagy el lehet veszíteni a választásokat.
Jelenleg az ingadozó államokban az egyik jelölt előnye olyan csekély, hogy a közvélemény-kutatási átlagok alapján nem lehet megmondani, ki vezet valójában. A legfrissebb (vasárnapi) adatok szerint Donald Trump egy hajszállal vezet Harris előtt Nevadában, Arizonában és Észak-Karolinában, míg a demokrata jelölt Michiganben és Wisconsinban áll nyerésre. Pennsylvania és Georgia államokban döntetlenre áll a választási csata.
Fontos tisztában lenni azzal, hogy a közvélemény-kutatások célja az, hogy feltérképezzék, mit gondol a közvélemény egy jelöltről vagy a kampány egy-egy fontosabb témájáról, nem pedig a választások eredményének előrejelzése. Az átlagok kiszámításához használt felmérések hibahatára 3-4 százalékpont körüli, így bármelyik jelölt jobban vagy rosszabbul is teljesíthet, mint amit az aktuális számok mutatnak.
Végeredmény?
Az Egyesült Államokban a szavazóhelyiségek kedd este (közép-európai idő szerint szerda reggel) zárnak, de ha a várakozásoknak megfelelően szoros lesz az eredmény, valószínűleg még napokig nem fogjuk tudni, hogy Donald Trump vagy Kamala Harris nyert-e. A közvélemény-kutatások ugyanis úgy váltak egyre szorosabbá, ahogy közeledett a választás napja. Szoros küzdelem esetén előfordulhat, hogy az alulmaradó jelölt bizonyos államokban vagy megyékben a szavazatok újraszámlálását kéri, amire az Egyesült Államok alkotmánya lehetőséget biztosít.
Előfordulhat az is, hogy az eredmények lassabban érkeznek be, mivel 2020 óta megváltozott az egyes államok – köztük mind a hét ingadozó állam – választási adminisztrációja. Ugyanakkor felgyorsult a szavazatszámlálás az egyik legnépesebb és legnagyobb államban, Michiganben, valamint ezúttal sokkal kevesebb szavazatot adnak le levélben, mint 2020-ban, amikor a koronavírus-járvány idején tartották a a választásokat.
Akkor november 3-án, kedden tartották a választásokat, de az amerikai televíziós csatornák csak négy nappal később, szombat délelőtt hirdették ki Joe Bident győztesnek.
A négy évvel ezelőtti választásokhoz hasonlóan idén is nagyon valószínű, hogy a szerda reggeli adatok még nem a végleges eredmények lesznek. Néhány napot ugyanis igénybe vesz a 75 millió korai szavazat összeszámlálása, szortírozása.
Egy azonban biztos: a megválasztott elnököt 2025. január 20-án iktatják majd be a Capitolium épületében, és az lesz a 60. elnöki beiktatás az Egyesült Államok történetében - közölte a hirado.hu.
Iratkozzon fel a Kárpátinfo.net csatornáira:
Facebook, Instagram, Twitter, Telegram
Olvassa a Kárpátinfo.net híreit a Google News oldalon.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
