Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő alaszkai találkozója nemcsak diplomáciai, hanem gazdasági és geopolitikai szempontból is jelentős. A sarkvidéki térség hatalmas olaj-, gáz- és ásványkincskészleteket rejt, ami a nagyhatalmi játszmáknak is fontos tényezője lett.
Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteki találkozójának a helyszín szempontjából is kiemelkedő jelentősége lesz. Alaszka egykor az Orosz Birodalom része volt, amit 1867-ben az Egyesült Államok az orosz cártól vásárolt meg. A jeges északi állam számtalan emléket őrzött meg az orosz időkből, az ortodox templomokon át egészen a kulturális kapcsolatokig – írja az Euronews.
Alaszkát az „Észak őrzőjének” is nevezik, mert mindössze 88 kilométerre fekszik Oroszországtól, stratégiai szerepe pedig már a hidegháború alatt is kiemelkedő volt.
Az Északi-sark térsége a globális politikában és gazdaságban is kulcsfontosságú szerepet tölt be. A térség egyik legérzékenyebb pontja a Bering-szoros, amely az Egyesült Államokat és Oroszországot választja el egymástól, valamint az egyetlen átjáró a Csendes-óceán és a Jeges-tenger között.
Bár a klímaváltozás számtalan súlyos problémával jár, az olvadó Antarktisz stratégiai és gazdasági lehetőségeket is kínál, amit a világhatalmak is igyekeznek kiaknázni. A sarkvidéki jégtakaró gyors olvadása új kereskedelmi útvonalakat és jelentős természeti erőforrásokat – olajat, földgázt és ritkaföldfémeket – tesz elérhetővé.
A Makronóm Intézet korábbi elemzése szerint a sarkvidéki térség visszavonhatatlanul bevonódott a nagyhatalmi versengésbe, ugyanis olyan mennyiségű nyersanyaglelő forrásokkal rendelkezik, hogy a harmadik világháború is kirobbanhatna miatta.
Becslések szerint mintegy 90 milliárd hordónyi olaj és mintegy 50 ezer milliárd köbméter gáz található az Északi-sarkkörön belül, nem beszélve az elektromos átálláshoz nélkülözhetetlen kritikus ásványokról.
Az Északi-sarkvidék stratégiai jelentősége folyamatosan növekszik, hiszen a jégsapka és az alatta húzódó talapzat hivatalosan egyetlen államhoz sem tartozik, a környező nyolc ország – köztük az Egyesült Államok, Oroszország – egyre élesebb versenyt folytat a térség erőforrásaiért és hajózási útvonalaiért.
Elemzők szerint az alaszkai csúcstalálkozón egy orosz-amerikai sarkvidéki együttműködés is napirendre kerülhet. Korábban pedig már egy hallgatólagos amerikai–orosz alkut is sejtettek a háttérben, amelyben az Egyesült Államok Grönland, Oroszország pedig a Spitzbergák (norvég nevén Svalbard) felett szerezne befolyást.
A kínai terjeszkedést is figyelembe veheti Amerika
Az Egyesült Államoknak emellett Kína növekvő térnyerésére miatt is fontos megőrizni az érdekeltségeit. Kína 2018-ban „sarkközeli államként” határozta meg magát, azóta pedig egyre aktívabban vesz részt az északi-sarki együttműködésekben. Peking már évtizedek óta jelen van a térségben, mivel az olvadó jég által megnyíló hajózási útvonalak jelentősen csökkentenék az áruszállítás költségeit és idejét.
Előrejelzések szerint 2030-ra lehet először jégmentes nyár a Jeges-tengeren, 2050-re pedig ez lehet a leghatékonyabb északi-tengeri útvonal Ázsia és Európa között.
A nagyhatalmak a sarkvidéken egyaránt befolyást és erőforrásokat keresnek: az Egyesült Államok biztonsági és terjeszkedési célokkal (Kanada csatlakoztatása, Grönland megvásárlása), Kína orosz együttműködéssel, Oroszország pedig új kereskedelmi útvonalak és ásványkincsek kiaknázásával erősítené a pozícióját.
Trump Alaszkában természeti kincseit is felajánlhatja Putyinnak
Alaszka térségében számos energiaforrás található, köztük mintegy 3,4 milliárd hordó nyersolaj és jelentős földgázkészlet is. A The Telegraph értesülése szerint a Trump–Putyin találkozón gazdasági ösztönzők is napirendre kerülhetnek. Mint írták, Oroszország hozzáférést adhatna Alaszka és a Bering-szoros természeti kincseihez, ahol még kiaknázatlan olaj- és gázkészletek vannak.
Amerika további ösztönző erőként az orosz repülőgépipar elleni szankciók feloldását is fontolóra venné. Úgy tudják, hogy Scott Bessent, az amerikai pénzügyminiszter az előkészületekben is részt vesz, hogy feltérképezze a gazdasági engedményeket, amelyek elősegíthetik a tűzszüneti megállapodást. A lépések a nyugati országok számára is elfogadhatóbbak lehetnek, ha nem tűnnek Oroszország „jutalmazásának” - közölte a hirado.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat! Értesüljön időben a legfontosabb ukrajnai és kárpátaljai hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Twitteren vagy iratkozzon fel Google News csatornánkra!
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
