Szerdán Párizsban Emmanuel Macron francia elnök fogadta Volodimir Zelenszkijt, hogy közösen előkészítsék a csütörtökön esedékes csúcstalálkozót, ahol Európa vezetői az ukrajnai helyzetről tárgyalnak. A megbeszélést követően az ukrán elnök egy európai újságírókból álló panelbeszélgetésen vett részt, valamint exkluzív interjút adott a BBC-nek, ahol többek közt beszélt saját történelmi megítéléséről, Ukrajna NATO-tagságáról, valamint összehasonlította Donald Trump és Vlagyimir Putyin elnökökkel való kapcsolatát.
A háború kezdetén az európai országok nagyrészt az Egyesült Államokra hagyatkoztak a katonai támogatás terén, de Donald Trump elmúlt két hónapban tett kijelentései nyomán egyre inkább felismerik, hogy az amerikai segítség a jövőben nem feltétlenül garantált.
Zelenszkij célja, hogy szövetségesei ne csak szavakban, hanem anyagi támogatás formájában is elkötelezzék magukat Ukrajna mellett.
Ezt a francia elnöknél el is érte, ugyanis Macron egy új, 2 milliárd eurós katonai segélycsomagot jelentett be Ukrajna számára.
A Kreml szankciók eltörlésére vonatkozó kérésére reagálva Macron kijelentette, hogy Moszkva nem „diktálhatja a béke feltételeit”, és hozzátette, hogy Európát túl korainak tartja a szankciók enyhítésének felvetését.
Csütörtökön Párizsban európai vezetők találkoznak, hogy megvitassák Ukrajna helyzetét. Az Egyesült Államok részvétele nélkül létrejövő „tettre készek koalíciójának” célja, hogy kidolgozza, milyen támogatást nyújthatnak az európai és egyéb országok egy esetleges tartós tűzszünet fenntartásához.
Kapcsolat az oroszokkal és az amerikaiakkal
Moszkva kedden bejelentette, hogy a kereskedelmi hajók biztonságos áthaladását biztosító tengeri fegyverszünet csak akkor lép életbe, ha a Nyugat megszünteti az orosz élelmiszer- és műtrágya-kereskedelemre vonatkozó korlátozásokat.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a BBC-nek adott interjújában reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok „erős marad” az orosz követelésekkel szemben, amelyek szerint a fekete-tengeri tűzszünet feltétele a szankciók feloldása lenne.
„Remélem. Isten segítse őket, hogy így legyen. De majd meglátjuk” – fogalmazott Zelenszkij.
A párizsi panelbeszélgetésen elmondta, hogy „nagyon hálás” az Egyesült Államok kétpárti támogatásáért, de aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy egyes politikusok az „orosz narratívák" hatása alá kerültek, amelyeket nem fogadhatnak el.
Arra a kérdésre, hogy Donald Trump amerikai elnök szorosabb kapcsolatot ápol-e vele vagy Vlagyimir Putyinnal, Zelenszkij így felelt:
„Nem tudom – nehéz ezt megmondanom. Nem tudom, milyen kapcsolatokat ápol, nem tudom, hány beszélgetést folytatott.”
Reagált Trump különmegbízottjának kritikáira is
Zelenszkijt arról is kérdezték, mit gondol Trump megbízottja, Steve Witkoff múlt heti kijelentéséről, miszerint Európa erőfeszítései egy „önkéntes koalíció” létrehozására Ukrajna támogatására nem elegendőek.
Zelenszkij erre úgy reagált, hogy nem szeretne elhamarkodott következtetéseket levonni.
„Amennyire tudom, nagyon jól ért az ingatlanok adásvételéhez, de ez egy kicsit más dolog” – jegyezte meg Zelenszkij. Emellett hangsúlyozta, hogy Európa a háború során jelentősen megerősödött.
Mi kerül a történelemkönyvekbe?
A BBC azt is megkérdezte az ukrán elnöktől, hogyan fog rá emlékezni a világ: mint az emberre, aki megmentette Ukrajnát, vagy mint arra, aki hagyta, hogy az ország elbukjon?
„Nem tudom, mit fognak rólam írni a történelemkönyvek. Ez nem az én célom vagy küldetésem. Az én célom Ukrajna védelme, és az, hogy a gyermekeim rejtőzködés nélkül járhassanak az utcákon. Életem végéig mindent megteszek azért, hogy amennyire csak lehet, megvédjem Ukrajnát”
– válaszolta Zelenszkij.
Ismét felmerült a NATO-tagság
Arra a kérdésre, hogy Ukrajnának engedélyezni kellene-e a NATO-csatlakozást, Zelenszkij kijelentette, hogy országa „harcedzett” és jelentősen megerősítené az észak-atlanti szövetséget. Megjegyezte azonban, hogy a Trump-adminisztráció kizárta Ukrajna NATO-tagságának lehetőségét - közölte a hirado.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
