Az orosz megszállás alatt álló Oleski városából egy humanitárius mentőakció keretében evakuált lakosok visszatérnek az ukrán ellenőrzés alatt álló területre, egy meg nem nevezett helyszínen, 2026. október 31-én. Fotó: Valentyn Ogirenko / Reuters
Az orosz megszállás alatt álló Oleski városából egy humanitárius mentőakció keretében evakuált lakosok visszatérnek az ukrán ellenőrzés alatt álló területre, egy meg nem nevezett helyszínen, 2026. október 31-én. Fotó: Valentyn Ogirenko / Reuters

Vasárnap este véget ért az Oleski térségében életbe léptetett hatnapos humanitárius tűzszünet, amelynek meghosszabbítását az ukrán fél szerint Moszkva elutasította. Eközben újabb nagyszabású orosz dróntámadások érték Ukrajnát: négy régióban több százezer háztartás maradt áram nélkül. A Kreml a béketárgyalások európai részvételét is elutasította a jelenlegi körülmények között.

Az Index vasárnapi háborús összefoglalója szerint az orosz erők az éjszaka ismét az ukrán energetikai infrastruktúrát támadták. Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke arról számolt be, hogy a csapások következtében négy régióban több százezer háztartásban szűnt meg az áramszolgáltatás.

Zelenszkij hangsúlyozta, hogy a támadások rendkívül intenzívek, az orosz erők pedig a lehető legnagyobb mértékben kihasználják, hogy Ukrajna nem rendelkezik elegendő, ballisztikus rakéták elleni védelmi eszközzel.

Az ukrán légierő adatai szerint szombat este óta Oroszország 433 nagy hatótávolságú drónt indított Ukrajna ellen, amelyek közül 371-et sikerült lelőni. Kijevben éjfél óta hat alkalommal rendeltek el drónriadót.

Hirdetés

Ukrajna elnöke azt is bejelentette, hogy az ukrán erők csapást mértek az oroszországi Rosztovi területen működő Kamenszkij üzemre, amely állítása szerint részt vesz az orosz rakéták gyártásában. Moszkva nem kommentálta a támadást – közölte az MTI.

Az orosz védelmi minisztérium ezzel párhuzamosan arról számolt be, hogy az éjszaka 17 oroszországi régió felett összesen 235 ukrán drónt semmisítettek meg. A tárca szerint október folyamán 27 988 ukrán drónt lőtt le az orosz légvédelem.

A Nyizsnyij Novgorod-i területen található Ksztovóban egy ipari létesítmény megrongálódott. A Meduza ellenzéki hírportál forrásai szerint a Lukoil helyi olajfinomítójában tűz keletkezett.

Az orosz Nyomozó Bizottság terrorcselekmény miatt indított eljárást. A régió vezetése intézkedéseket hozott a benzinkutak üzemanyag-ellátásának fenntartására, az autósokat pedig arra kérte, hogy csak indokolt esetben tankoljanak.

Leonyid Paszecsnyik, az orosz vezetés alatt álló Luhanszki terület vezetője közölte, hogy ukrán dróncsapások egy autóbuszt és három személygépkocsit találtak el, négy civil életét vesztette.

Az orosz védelmi minisztérium vasárnap azt is állította, hogy csapatai mind a hat frontszakaszon előrenyomultak, és több mint 1170 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan. Ezeket az adatokat független források nem erősítették meg.

Lejárt a hatnapos oleski tűzszünet, 167 civilt menekítettek ki vasárnap

Vasárnap este lejárt az Oleski körzetében kedden életbe lépett humanitárius tűzszünet. Az ukrán elnöki hivatal egyik magas rangú tisztviselője szerint Moszkva elutasította a megállapodás meghosszabbítását.

A Melania Trump amerikai first lady közvetítésével létrejött hatnapos tűzszünet lehetővé tette a civilek evakuálását és a humanitárius segélyek célba juttatását. A megállapodás a 2022 februárjában kezdődött teljes körű orosz invázió óta a leghosszabb tűzszünet volt.

Az ukrán vezérkar közlése szerint vasárnap 167 civilt szállítottak biztonságosabb Herszon megyei településekre. A kimenekítettek között 22 gyermek és 21 mozgáskorlátozott, különleges segítségre szoruló személy volt.

Olekszandr Prokugyin, Herszon megye ukrán katonai kormányzója arra figyelmeztette a lakosságot, hogy a tűzszünet lejártával kerüljék a Dnyeper menti úgynevezett vörös övezeteket. Ezeken a területeken továbbra is gyakoriak az orosz légitámadások, ezért az ott-tartózkodás életveszélyes.

Hirdetés

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pozitívan értékelte az oleski humanitárius művelet lebonyolítását, valamint az ukrán és az orosz emberi jogi biztos együttműködését.

Jana Lantratova orosz ombudsman közölte, hogy ukrán kollégájával, Dmitro Lubineccel megállapodtak a frontvonal közelében élőket segítő humanitárius missziók rendszeres folytatásáról.

XIV. Leó pápa a vasárnapi úrangyala imádság után szintén kitért az oleski misszióra. Reményét fejezte ki, hogy a felek együttműködése erősíti a párbeszédet, és újabb konkrét békekezdeményezésekhez vezet. Arra kérte a híveket, hogy ne fáradjanak bele a béke építésébe.

A Kreml egyelőre kizárná Európát a béketárgyalásokból

A Kreml vasárnap elutasította, hogy az európai országok a jelenlegi körülmények között részt vegyenek az orosz-ukrán háború rendezéséről szóló tárgyalásokon.

Dmitrij Peszkov a Rosszija 1 televízióban úgy fogalmazott, hogy Európának elvben helye lenne a tárgyalóasztalnál, jelenlegi hozzáállása miatt azonban részvétele haszontalan lenne. A Kreml szóvivője szerint Brüsszel továbbra is Oroszország stratégiai vereségére törekszik.

Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója arról beszélt, hogy az újrainduló tárgyalások első fordulóit háromoldalú, orosz-amerikai-ukrán formátumban kellene megtartani. Az európai országok képviselői szerinte később csatlakozhatnának a folyamathoz.

Usakov azt is kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin fogadná Volodimir Zelenszkij telefonhívását. Hozzátette: ha Ukrajna elnöke személyesen akar tárgyalni, utazzon Moszkvába.

Közben Marco Rubio amerikai külügyminiszter az atlantai G20-találkozón röviden beszélt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. A beszélgetés során felmerült annak lehetősége is, hogy Donald Trump és Vlagyimir Putyin találkozzon az Ázsiai-csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) november 18-19-i, a kínai Sencsenben rendezendő csúcstalálkozóján.

Rubio hangsúlyozta, hogy nem hivatalos tárgyalásról volt szó, csupán rövid beszélgetést folytatott orosz kollégájával.

Donald Trump korábban Vlagyimir Putyint a decemberi, Miamiban tartandó G20-csúcstalálkozóra is meghívta. Az amerikai elnök szombaton azt mondta, annak sem látja akadályát, hogy Volodimir Zelenszkijt ugyancsak meghívja az eseményre.

A Herszon megyei Oleskiben kialakult humanitárius helyzetről a Kárpátinfo már a tűzszünet életbe lépése előtt beszámolt. A humanitárius művelet előkészítéséről szóló tájékoztatás szerint a Kreml akkor még úgy vélte, hogy a megállapodás más térségekben is mintául szolgálhat. A művelet célja a segélyszállítmányok bejuttatása és az önként távozó civilek kimenekítése volt.

A tűzszünet kezdetéről szóló beszámoló részletesen bemutatta az Oleskiben élők rendkívül nehéz körülményeit. A településen súlyos élelmiszerhiány alakult ki, egyes lakosok már gyomnövényeket főztek, hogy csillapítsák éhségüket. A menekülést az elaknásított utak és a dróntámadások veszélye is akadályozta.

A megállapodás első napjairól Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi biztos kedvezően nyilatkozott. Az oleski tűzszünet betartásáról szóló jelentés szerint az első 30 órában egyik fél sem sértette meg a fegyvernyugvást. Lubinec a humanitárius művelet koordinálásában az orosz ombudsmannal fenntartott kapcsolat és Melania Trump közreműködésének jelentőségét is hangsúlyozta.

Hirdetés

A diplomáciai fejleményekről a Kárpátinfo a Kreml európai részvétellel kapcsolatos álláspontját is ismertette. Dmitrij Peszkov szerint az európai országoknak elvben helyük lenne a tárgyalásokon, de jelenlegi hozzáállásuk mellett Moszkva nem tartja hasznosnak a részvételüket. Jurij Usakov először orosz-amerikai-ukrán egyeztetéseket szeretne, amelyekhez később európai képviselők is csatlakozhatnának.

A békefolyamat lehetséges folytatásáról már október végén érkeztek bejelentések. Az újabb háromoldalú tárgyalások előkészítéséről szóló beszámoló szerint Oroszország november 4. után kész visszatérni a tárgyalóasztalhoz. A küldöttségek várhatóan Abu-Dzabiban találkozhatnak, mielőtt egy esetleges vezetői szintű egyeztetésre sor kerülne.

 

Hirdetés

Forrás