Mariupol, a délkelet-ukrajnai stratégiai jelentőségű város, amely 2022 márciusában, a háború első hónapjaiban szörnyű ostromot szenvedett el, mostanra egy újabb szomorú változáson megy keresztül a BBC szerint.
Az orosz hatóságok a városba és környékére való visszatérés során fokozatosan elfoglalják az ukrán polgárok tulajdonát. Az egyre gyakoribbá váló ingatlanfoglalások középpontjában azok az otthonok állnak, amelyekben már nem élnek ukrán családok, ugyanis sokan a háború alatt életüket vesztették, míg mások kénytelenek voltak elhagyni városukat.
A BBC Verify legfrissebb jelentése szerint
több mint 5700 házat foglaltak el orosz hatóságok a megszállás kezdete óta.
A legnagyobb aggodalomra az ad okot, hogy az ukrán polgárok számára gyakorlatilag lehetetlenné vált, hogy visszaszerezzék az otthonaikat. A helyzet súlyosbodik, mivel a helyi hatóságok szándékosan bonyolítják a visszaszolgáltatás folyamatát, miközben az orosz állampolgárság felvétele nélkül az ingatlanok elvesztését jelentheti. A jogi eljárások, amelyeket az orosz hatóságok bevezetnek, kifejezetten a házak átvételére irányulnak, ezért az ukránok számára szinte lehetetlen, hogy megőrizzék vagy visszaszerezzék tulajdonukat.
Az orosz hatóságok a városba visszatérő ukránokkal szemben minden esetben egy olyan bürokratikus akadálypályát állítanak fel, amelyet szinte lehetetlen megugrani: az ingatlanok elbirtoklásának kulcsfontosságú része a hivatalos orosz állampolgárság kérdésköre, hiszen enélkül a tulajdonjogok védelme gyakorlatilag lehetetlen.
A nyilvánosságra került dokumentumok azt mutatják, hogy az orosz hatóságok a tulajdonjogokat „gazdátlan” státuszba helyezik, amennyiben a tulajdonosok nem jelentkeznek az orosz hatóságoknál, vagy nem igazolják orosz állampolgárságukat. Az ukránok számára így nincs más választás, mint elfogadni az orosz állampolgárságot, különben el kell búcsúzniuk otthonaiktól.
Az egyik ilyen eljárás részletei szerint
az ingatlanokat nemcsak az orosz katonai vagy civil személyek számára rendelik át, hanem új orosz lakosok számára is, akik gyakorlatilag az elűzött ukránok házainak birtokosaivá válhatnak.
A házfoglalás nem csupán egy jogi kérdés, hanem sokkal inkább egy jól szervezett oroszosítási folyamat része. Mariupol, amely a háború előtt egy vegyes etnikai és kulturális örökséggel rendelkező város volt, most a rendszeres orosz propaganda és a katonai fejlesztések középpontjába került.
Az orosz hatóságok nemcsak a város épületeit, hanem az identitását is igyekeznek teljes mértékben átformálni. A város utcáin új, orosz feliratok és szimbólumok jelennek meg, a helyi oktatási intézményekben pedig orosz nyelvű tanterv lép életbe.
A város kultúrájának ezen irányú kiüresítése a megszállt területeken élő ukránok számára egyre inkább a haza és a családok elhagyását jelenti. Az ingatlanok elfoglalása csupán egy szimptóma annak, hogy a város végleg elveszíti ukrán jellegét. A lakók, akik még mindig hajlandóak visszatérni, évről évre kevesebb eséllyel találják meg régi otthonaikat érintetlenül.
A foglalt házakban orosz állampolgárok vagy katonák élnek, akik számára az ukrán tulajdonok „új hazává” válnak. A háború első napjaiban sok mariupoli család menekült el, mivel az orosz csapatok azonnali támadást indítottak a város ellen. Sokan azóta is állítják, hogy az otthonuk elpusztítását követően nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is elvesztették a kapcsolatot otthonukkal és családjukkal.
A BBC-hez eljuttatott helyszíni beszámolók szerint
azok a családok, akik évtizedek óta éltek Mariupolban, most képtelenek visszatérni, és az orosz hatóságok által elvett otthonaik egyre inkább idegen területekké válnak számukra.
„Mindent elvettek tőlünk. A házunkat, a családunkat. És most azt mondják, hogy már mások lakják” – mondta egy valaha a városban élő ukrán állampolgár. A mariupoliak számára ez a harc nem csupán egy jogi, hanem egy mélyebb, morális küzdelem is - közölte a hirado.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat! Értesüljön időben a legfontosabb ukrajnai és kárpátaljai hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Twitteren vagy iratkozzon fel Google News csatornánkra!
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
