Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hangsúlyozta, hogy kulcsfontosságú lenne, ha Ukrajnába katonai kontingenseket küldő országok között a világ „nagy államai” is jelen lennének.
Az államfő erről a német alkancellárral és pénzügyminiszterrel, Lars Klingbeillel tartott találkozó előtt beszélt – közölte az RBC–Ukrajna.
Az ukrán elnök szerint fontos, hogy Ukrajnába érkező katonai kontingensek között a világ nagyhatalmai is képviseltessék magukat a biztonság erősítése érdekében.
„Fontos azonban, hogy ezek a nagy államok részéről érkezzenek, a ‘tettre készek koalíciójának’ vezető tagjaitól. Ennek van jelentősége. A katonai jelenlét fontos tényező”
– fogalmazott Zelenszkij.
Az elnök kiemelte, hogy Ukrajna számára a legfőbb biztonsági garanciát a saját hadsereg ereje jelenti.
„Nem akarjuk csökkenteni a katonák számát, mert ez rendkívül veszélyes lenne”
– mondta.
Zelenszkij hozzátette: ehhez elengedhetetlen a fegyveres erők megerősített finanszírozása, különösen a dróngyártás és a hazai hadiipar fejlesztése.
Katonai kontingesek Ukrajnában
Mint ismert, augusztus 18-án a Fehér Házban találkoztak Ukrajna, az Egyesült Államok, Franciaország, Finnország, Németország, Nagy-Britannia, Olaszország vezetői, valamint az Európai Bizottság elnöke és a NATO főtitkára. A tárgyalások központi témája Ukrajna biztonsági garanciái voltak.
A megbeszélésen a szövetségesek a NATO 5. cikkelyéhez hasonló védelmi garanciák lehetőségét vizsgálták, de a szövetségen kívüli formában. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy az Egyesült Államok is részt vesz ezekben a garanciákban, de kizárta amerikai katonák ukrajnai bevetését, hangsúlyozva, hogy a fő terheknek Európára kell hárulniuk.
A „tettre készek koalíciója” ugyanakkor jelezte készségét erők telepítésére Ukrajnába. Mintegy tíz ország jelezte hajlandóságát katonák küldésére, és katonai tervezőiket az Egyesült Államokba is delegálják konzultációkra.
Németország nem zárta ki katonai jelenlétét Ukrajnában, míg Nagy-Britannia kijelentette: már a lehetséges békeszerződés vagy tűzszünet életbe lépésének első hetében kész csapatokat küldeni.
Észtország egy békefenntartó század kiküldésére készül, míg Lengyelország védelmi minisztere, Władysław Kosiniak-Kamysz közölte: Varsó nem fog katonákat küldeni Ukrajnába, mert elsődleges feladata a NATO keleti szárnyának és a lengyel–belarusz határ védelme.
Görögország jelezte, hogy más formában támogatja a missziót, de katonákat nem küld. A lett államfő, Edgars Rinkēvičs pedig úgy fogalmazott: korai még katonai jelenlétről beszélni, előbb a békeszerződés részleteit és a biztonsági garanciákat kell tisztázni.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
