Olaf Scholz: történelmi jelentőségű az uniós belügyminiszterek menekültügyi megállapodása

Történelmi jelentőségű az Európai Unió tagállami belügyminisztereinek megállapodása a közösség új menekültügyi rendszerének alapjairól - jelentette ki Olaf Scholz német kancellár csütörtökön a szövetségi parlamentben (Bundestag).

A kancellár az egy hét múlva kezdődő brüsszeli EU-csúcsra kidolgozott német álláspontot ismertetve aláhúzta, hogy az évekig folytatott "kemény tárgyalásokkal" kidolgozott megállapodás "történelmi, mert megmutatja, hogy az EU képes meghaladni az ellentéteket vitatott ügyekben".

A tervezett szabályokon ugyan még javítani kell, mielőtt formába öntik a rendszert, és Németország küzd is majd ezért, az alapelvekről szóló megállapodás mégis fontos, mert az eddigi rendszer "teljességgel diszfunkcionális" - mondta.

Kiemelte, hogy a brüsszeli csúcson védelmébe veszi a miniszteri szinten kidolgozott kompromisszumot, és arra törekszik, hogy a külső határon fekvő tagországok "felelősségét" a többiek "szolidaritásával" összekötő "új és méltányos" menekültügyi rendszerről még a 2024-es európai parlamenti választás előtt elérjék a megállapodást az uniós parlamentáris testülettel.

Az uniós külső határon elvégzendő úgynevezett határeljárásról szólva hangsúlyozta, hogy hatékony "migrációmenedzsmentre" van szükség, már a közösség külső határán meg kell vizsgálni, hogy az érkezőknek van-e esélyük a menedékjog megszerzésére. 

Mint mondta, a külső határ biztonsága és a belső határok szabad átjárhatósága elszakíthatatlanul összekapcsolódik, "hosszú távon az egyik nem létezhet a másik nélkül".

Kiemelte, hogy az új menekültügyi rendszer révén vissza lehet szorítani a menedékkérők EU-n belüli áramlását, ami jelentősen csökkentené a Németországra nehezedő terheket. Hozzátette, hogy az illegális migráció korlátozása mellett bővíteni kell a legális, munkavállalási bevándorlás lehetőségeit.

Olaf Scholz a NATO júliusi vilniusi csúcstalálkozójára kidolgozott német álláspontot ismertetve hangsúlyozta, hogy Ukrajna nem lehet a NATO tagja, amíg háború dúl a területén, és ezzel a kijevi vezetés is tisztában van. Ezért Vilniusban arra kell törekedni, hogy a NATO hozzásegítse Ukrajnát harci erejének növeléséhez.

Németország is kiáll Ukrajna fegyveres támogatása mellett, a második legnagyobb támogató az Egyesült Államok után. Ugyanakkor "hatékony és hosszú távú biztonsági garanciákra" is szükség van, és a német kormány már meg is kezdte a tárgyalásokat erről Ukrajnával és partnereivel a legfejlettebb iparú demokráciákat összefogó G7 csoportban és az EU-ban - tette hozzá Olaf Scholz.

"Célunk kettős, Ukrajna fenntartható katonai támogatása, méghozzá modern nyugati fegyverekkel is, és ezzel együtt Ukrajna gazdasági ellenállóképességének erősítése"

 - mondta a német kancellár.

Aláhúzta, hogy Németország már több mint 16 milliárd euró értékben nyújtott katonai és egyéb támogatást Ukrajnának, és további támogatást is biztosít, amíg csak szükséges. Az ukrán hadsereg képességeinek fejlesztését továbbra is főleg páncélozott harcjárművekkel, légvédelmi és tüzérségi eszközökkel és a használatukhoz szükséges lőszerekkel segíti, mert ezekre van leginkább szükség az orosz megszállás alatt álló területek felszabadítására indított ellentámadásban.

Ugyanakkor a német hadsereg (Bundeswehr) fejlesztését is tovább folytatják, így 

2024-ben már a hazai össztermék (GDP) 2 százalékának megfelelő összeget fordítanak védelemre, megfelelve a NATO-tagokkal szembeni elvárásnak.

Olaf Scholz arról is szólt, hogy minél hamarabb le kell zárni a svéd NATO-csatlakozási folyamatot. Mint mondta, szilárd meggyőződése, hogy "Finnország mellett Svédországnak is az asztalához kell ülnie új szövetségesként a csúcstalálkozón", ezért felszólítja Recep Tayyip Erdogan török elnököt, hogy "tegye szabaddá az utat" a bővítésről a NATO tavalyi madridi csúcstalálkozóján közösen hozott döntés végrehajtásához.