Nem tapasztalható változás Vlagyimir Putyinnál az Ukrajna ellen indított háborújának megítélésében - mondta Olaf Scholz német kancellár szerdán Berlinben az orosz elnökkel előző nap telefonon folytatott megbeszéléséről, közölte az MTI.
A kancellár - aki legutóbb május végén beszélt az orosz államfővel - Irakli Garibasvili georgiai kormányfővel tartott tájékoztatóján kérdésre elmondta: a több mint három hónapos megszakítás után folytatott párbeszéd alapján úgy látja, az orosz elnökben "sajnos" nem érlelődött meg az a felismerés, hogy "hiba volt elindítani ezt a háborút", és nem tűnik úgy, mintha változna a hozzáállása, noha nap mint nap egyre világosabb, hogy a béke felé vezető utat egyedül az orosz csapatok teljes kivonása nyithatja meg.
Arra a kérdésre, hogy Németország hajlandó-e első, és egyedüli országként nyugati - német - gyártmányú harckocsikkal is támogatni Ukrajnát, kijelentette, hogy továbbra is csak a partnerekkel egyeztetve küldenek fegyvereket az orosz támadás ellen védekező ukrán erőknek.
Kiemelte:
az utóbbi napok fejleményei azt mutatják, hogy éppen a Németországtól kapott fegyverek járultak hozzá a legnagyobb mértékben ahhoz, hogy "az ukránok igencsak látványos módon képesek az országuk védelmére".
Hozzátette, hogy Berlin változatlanul az ukrán tűzérségi és a légvédelmi képességek fejlesztésére összpontosít. Példaként említette, hogy a legmodernebb német fejlesztésű fegyverrendszerek között számon tartott IRIS-T légvédelmi rakétarendszerből is szállítanak majd Ukrajnának, holott ilyen rendszerrel a német hadsereg (Bundeswehr) sem rendelkezik még.
A kormány rendszeresen frissített nyilvántartásából is kiviláglik, hogy Németország döntő jelentőségű katonai támogatást nyújt Ukrajnának - jegyezte meg Olaf Scholz, utalva egy nyilvános összeállításra, amely szerint egyedül az utóbbi héten négy Gepard típusú önjáró légvédelmi ágyút szállítottak, amelyek száma így 24-re emelkedett.
Az örmény-azeri határon kiújult harcokkal kapcsolatban a német kancellár és a georgiai miniszterelnök is az erőszak azonnali beszüntetését sürgette. Irakli Garibasvili hangsúlyozta, hogy kormánya mély aggodalommal tekint a Georgia szomszédságában zajló vérontást, amelyet elfogadhatatlannak tart. Olaf Scholz kiemelte, hogy
"ez a konfliktus értelmetlen és emberek életébe kerül, békésen kell megoldani".
Azzal kapcsolatban, hogy Németország és más európai országok is számítanak Azerbajdzsánra az Ukrajna elleni háborúval összefüggésben visszafogott orosz gázszállítások okozta kiesés pótlásában, Olaf Scholz azt mondta, hogy "mindig adódnak valahol gazdasági következményekkel járó nehézségek", de Németország "tanult a hibájából" és igyekszik több forrásra építeni földgázellátását, mert csak így lehet megerősíteni az ország "energiafüggetlenségét és energiaszuverenitását".
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
MTI
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
