A náci rezsimben a szexuális beállítódásuk vagy a nemi identitásuk miatt üldözött emberekről emlékezett meg a német szövetségi parlament (Bundestag) pénteken az auschwitz-birkenaui haláltábor felszabadításának évfordulóján tartott emlékülésen.
A Bundestagban 27. alkalommal tartottak megemlékezést a nemzetiszocializmus áldozatainak tiszteletére, a szexuális kisebbségek üldöztetésének ügye pedig első alkalommal volt a rendezvény központi témája.
Rozette Kats holland holokauszttúlélő hangsúlyozta, hogy
minden egyes üldözöttnek kijár a tisztelettel teljes megemlékezés.
Korábban jellemző volt, hogy a megemlékezéseken igyekezték kerülni a szexuális kisebbségek üldöztetésének ügyét, ami nem volt helyes, hiszen ha az áldozatok nem egyenlők, ha bizonyos csoportjaik kevésbé értékesnek számítanak, mint a többiek, akkor "a nemzetiszocialista ideológia tovább él és továbbra is érezteti hatását" - mondta Rozette Kats aki beszédében megjegyezte, hogy nem tartozik semmilyen szexuális kisebbséghez.
Bärbel Bas parlamenti elnök rámutatott, hogy
a náci rezsim idején az állandó félelem és bizonytalanság jutott osztályrészül mindenkinek, aki nem felelt meg a nemzetiszocialista elvárásoknak.
Sorsok ezreit pecsételte meg, hogy szexuális beállítódásuk vagy nemi identitásuk eltért a náci normától, és a szexuális kisebbségek tagjainak a diktatúra bukása után még évtizedekig kellett várniuk arra, hogy elismerjék szenvedésüket, üldöztetésüket - fejtette ki a szociáldemokrata politikus.
A Bundestag képviselői, az államfő, a kancellár, az alkotmánybíróság elnöke és a törvényhozás tartományi kormányokat összefogó kamarája, a Bundesrat elnökének részvételével tartott emlékülésen áldozatok életútjáról színészek által tartott felolvasásokból az is világossá vált a hallgatóság előtt, hogy a szexuális kisebbségek németországi megkülönböztetése nem ért véget az ország felszabadításával.
A nácik által megszigorított elnyomó törvények évtizedekig érvényben maradtak, így a háború után több évet börtönben töltött például Karl Gorath bremerhaveni ápoló, akit megjárta Auschwitzot, mert homoszexuális volt, és ugyanaz a bíró ítélte el 1947-ben, aki 1938-ban koncentrációs táborba juttatta.
Az auschwitzi haláltábort 1945. január 27-én szabadították fel a szovjet Vörös Hadsereg katonái, ennek emlékére az ENSZ Közgyűlése 2005-ben január 27-ét a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította.
Az egyhangúlag elfogadott ENSZ-határozat hangsúlyozza az emlékezés és a tanítás kötelességét, hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
MTI
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
