Hosszú küzdelem után, de megszületett Németország első nemzetbiztonsági stratégiája, mely által a szövetségi kormány a külső és belső fenyegetésekre kíván reagálni - írta a hirado.hu.
A szövetségi kormány szerdán egy sajtótájékoztató keretein belül mutatta be azt a negyvenoldalas dokumentumot, amelyről az elmúlt hónapokban számos vitát generált az országot vezető hárompárti koalíción belül. A szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberálisok (FDP) koalíciós kormányában több minisztérium bevonásával másfél év alatt kidolgozott startégiában kiemelték, hogy jelenleg „Oroszország jelenti a legnagyobb veszélyt a békére és a biztonságra az euroatlanti térségben.”
A stratégiát rendhagyó, azonban fontos döntésként értékelte Olaf Sholz német kancellár, aki hozzátette, az állam központi feladata továbbra is az, hogy szavatolja polgárai biztonságát.
A sajtótájékoztatón részt vett Annalena Baerbock külügyminiszter, Nancy Faeser belügyminiszter, Boris Pistorius védelmi miniszter, valamint Christian Lindner pénzügyminiszter is.
„Biztonság nélkül nincs szabadság, nincs stabilitás és nincs jólét sem”
– hangsúlyozta Olaf Scholz. A kancellár továbbá kiemelte,
Németország biztonságpolitikai szempontból vett identitásának része, hogy országa továbbra is oszlopos tagja az Európai Uniónak és a NATO-nak.
Olaf Scholz kancellár aláhúzta, hogy nem csupán a fegyveres erővel biztosítható fizikai biztonság kérdéseit vizsgálták, hanem az„ integrált biztonság” fogalmából indultak ki. Ez azt jelenti, hogy az államnak energiaellátástól a járványkezelésig egy sor területen gondoskodnia kell az állampolgárok biztonságáról és az Európa biztonságának megőrzéséhez nyújtott német hozzájárulásról.
Annalena Baerbock pedig arról beszélt, hogy a biztonság kérdése az élet minden területét átszövi, amelybe a külső fenyegetések éppúgy beletartoznak, mint a kiberbiztonság, a gyógyszerek vagy akár a tiszta ivóvíz.
„A stratégia csak akkor fog működni, ha európai és NATO szinten rögzítjük, mert ez tesz minket erőssé” – emelte ki.
Christian Lindner pénzügyminiszter hozzátette, hogy a „360 fokos megközelítést” alkalmazták, a biztonság minden vetületét, így a pénzügyi vonatkozásokat is figyelembe vették.
Az új biztonsági stratégát eredetileg februárban mutatta volna be a kormány a müncheni biztonsági konferencián, azonban a koalíciós pártok akkor még nem jutottak megegyezésre az intézkedés tartalmát illetően – mutatott rá a Tagesschau hírportál.
Az új stratégia a Németországot fenyegető külső és belső veszélyekkel is számol
A stratégia alapgondolata az, hogy első ízben veszi figyelembe az összes, Németország biztonságát fenyegető belső és külső veszélyt, tehát a katonai fenyegetés mellett a kibertámadásokat, a kritikus infrastruktúrát ért esetleges támadásokat vagy akár a klímaváltozást is. Mindemellett Németország kötelezettséget vállal arra nézve is, hogy a jövőben is teljesíti a NATO által kitűzött 2 százalékos védelmi kiadási célt, továbbá élelmiszer- és energiatartalékokat képez vészhelyzetek esetére.
Annak érdekében, hogy az ország a jövőben jobban meg tudja védeni magát a dezinformáció és a külföldi befolyásolás különböző formái ellen, a szövetségi kormány fejlesztéseket eszközöl az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Szövetségi Hírszerző Szolgálat és a Katonai Hírszerző Szolgálat területén is.
A nemzetbiztonsági stratégia célja az ilyen fenyegetések felderítésére, elemzésére és az ellenük való védekezésre szolgáló képességek bővítése, valamint az ezekre adott reakció eszközeinek továbbfejlesztése.
„Ez magában foglalja hírszerző szolgálataink elemzőképességének megerősítését”
– ismertette a dokumentum.
Németország kifejezetten a dezinformációval szembeni is fel akar lépni, ezért erre a területre vonatkozó stratégiát is tervez, amely többek között az információs térben zajló manipulatív kommunikáció korai felderítésére szolgáló eszközök bővítését is magába foglalja.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
