Az európai vezetők jövő héten Párizsban tanácskoznak az ukrajnai háborúról, miután felmerült, hogy Donald Trump külön béketárgyalásokat folytatna Oroszországgal, Európa részvétele nélkül. A Fehér Ház tisztviselői hamarosan Szaúd-Arábiában találkoznak orosz diplomatákkal, miközben Kijev szerint Ukrajnát még hivatalosan meg sem hívták. Volodimir Zelenszkij és több európai vezető attól tart, hogy a kontinens kimarad a békefolyamatból.
Keith Kellogg, Donald Trump ukrajnai különmegbízottja szombaton kijelentette, hogy Európával bár konzultálni fognak, de végül kizárják az Oroszország, az Egyesült Államok és Ukrajna között tervezett béketárgyalásokból. Kellogg szerint az Ukrajna és Oroszország közötti korábbi béketárgyalások kudarcának egyik oka az volt, hogy túl sok olyan ország vett részt, amelyek nem voltak képesek ilyen folyamatok végrehajtására.
Európa válságtanácskozással reagál
Az európai vezetők jövő héten rendkívüli csúcstalálkozóra gyűlnek össze, hogy megvitassák az ukrajnai háború helyzetét, miután felmerült hogy az Egyesült Államok Oroszországgal külön béketárgyalásokat folytathat, Európa részvétele nélkül – írja a BBC.
Keir Starmer brit kormányfő, aki várhatóan részt vesz a Párizsban megrendezendő csúcson,
„egy nemzedékekre kiható biztonságpolitikai fordulópontnak” nevezte a helyzetet, és hangsúlyozta, hogy Európának nagyobb szerepet kell vállalnia a NATO-ban.
A Fehér Ház magas rangú tisztviselői, köztük Marco Rubio amerikai külügyminiszter a következő napokban szaúd-arábiai találkozón egyeztetnek orosz tárgyalópartnereikkel. Az amerikai kormány szerint Ukrajnát is meghívták, azonban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök állítja, hogy országa nem kapott hivatalos meghívást.
A tárgyalásokkal kapcsolatban Keith Kellogg úgy véli, Európa továbbra is a 2015-ös minszki megállapodások árnyékában él, amelyek francia és német közvetítéssel próbálták leállítani a harcokat a kelet-ukrajnai Donbász régióban, de nem hoztak tartós békét.
Keir Starmer mindeközben azt az álláspontot képviseli, hogy az Egyesült Államok és Európa között szoros együttműködésre van szükség az ukrajnai helyzet rendezéséhez. Kiemelte, hogy az Egyesült Királyság mindent megtesz azért, hogy Amerikát és Európát együtt tartsa, mert
„nem engedhetjük meg, hogy szövetségünk belső megosztottsága elvonja a figyelmünket a külső fenyegetésekről. Ez egy nemzedéki jelentőségű pillanat a nemzetbiztonságunk szempontjából. Fel kell ismernünk a világ mai valóságát és azt, hogy milyen fenyegetést jelent Oroszország”
– fogalmazott a brit miniszterelnök, majd hozzátette, Európának nagyobb szerepet kell vállalnia a NATO-ban, miközben együtt dolgozunk az Egyesült Államokkal Ukrajna biztonságának megőrzéséért és az orosz fenyegetés elhárításáért.
Rendkívüli csúcstalálkozót tartanak hétfőn Franciaországban
A lengyel külügyminiszter, Radosław Sikorski szerint Emmanuel Macron francia elnök hívta össze a rendkívüli csúcstalálkozót, amelyet hivatalosan még nem jelentettek be. A lengyel külügyminiszter örül a kezdeményezésnek, aki az oroszok taktikájához hasonlította Trump elnök stratégiáját.
A múlt héten Donald Trump hosszú telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyinnal, és azonnali béketárgyalásokat kezdeményezett az ukrajnai háború lezárása érdekében. A volt amerikai elnök azt nyilatkozta, hogy értesítette Zelenszkijt a terveiről, aki viszont határozottan elutasította az Ukrajna bevonása nélküli egyeztetéseket.
„Soha nem fogadunk el olyan megállapodásokat, amelyeket a hátunk mögött kötnek meg a részvételünk nélkül”
– jelentette ki az ukrán elnök.
Zelenszkij a Müncheni Biztonsági Konferencián arról beszélt, hogy egy európai hadsereg létrehozására van szükség, mivel az Egyesült Államok szerepvállalása Európa védelmében egyre bizonytalanabbá válik.
„Világossá vált, hogy az Európa és Amerika közötti régi kapcsolatrendszer véget ér, és a kontinensnek ehhez alkalmazkodnia kell.”
Megosztó amerikai álláspont
JD Vance, az Egyesült Államok alelnöke a müncheni konferencián kemény kritikát fogalmazott meg az európai országokkal szemben, mondván:
„A legnagyobb fenyegetés, amellyel Európa szembenéz, nem Oroszországból vagy Kínából érkezik, hanem belülről fakad.”
Vance szerint az európai országoknak jelentősen növelniük kellene a védelmi kiadásaikat, mert nem számíthatnak arra, hogy Amerika továbbra is finanszírozza biztonságukat.
Az Egyesült Királyság külügyminisztere, David Lammy úgy vélte, hogy Európa most egy létfontosságú döntés előtt áll: akkor is meg kell erősítenie katonai képességeit, ha Ukrajnában sikerülne tárgyalásos úton békét kötni.
„Putyin nem fog eltűnni” – figyelmeztetett Lammy, hozzátéve, hogy bár jelenleg 23 NATO-tagország teljesíti a GDP 2 százalékos védelmi kiadási kötelezettségét, valójában ennél is magasabb összegekre lenne szükség.
A következő hetek eseményei döntő jelentőségűek lesznek Európa biztonsága szempontjából, hiszen a Trump-adminisztráció már a napokban megkezdi a tárgyalásokat az orosz és ukrán delegációkkal Szaúd-Arábiában. A kérdés az, hogy Európa csupán külső szemlélője lesz-e a történéseknek, vagy sikerül saját geopolitikai érdekeit is érvényesítenie
- közölte a hirado.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
