Miközben Donald Trump egyezséget ajánlott Vlagyimir Putyinnak a háború lezárásáról, az Egyesült Államok friss szankciói súlyos csapást mértek az orosz olajcégekre (Rosneft, Lukoil), milliárdokat vonva ki az orosz hadigazdaságból.
A szankciók meggyengítik a Kreml pénzügyeit, és Kelet-Európában is visszaszorítják az orosz befolyást:
Bulgária államosította a Lukoil helyi leányvállalatát, Szerbiában pedig a szankciók miatt valószínűleg az állam veszi át az orosz tulajdonú olajfinomítót (NIS)
számolt be a The Telegraph. Ez mindkét országot a Nyugat felé tolja, és csökkenti Moszkva politikai és gazdasági súlyát a térségben.
A szankciók következtében Oroszország olajexportja drámaian visszaesett, különösen Kína felé; a bevételek havi 2,5–5 milliárd dollárral (megközelítőleg 820–1 650 milliárd forinttal) csökkenhetnek.
Bár Moszkva gyorsan próbál megkerülő csatornákat építeni – „ismeretlen” közvetítőkön és kisebb cégeken keresztül árulva az olajat –, az árveszteséget valószínűleg nem tudja pótolni. A helyzet kérdésessé teszi, meddig tudja Putyin fenntartani a háborút, és közelebb hozhatja-e ez a tárgyalásokat.
A válság október 22-én kezdődött, amikor Scott Bessent, az Egyesült Államok pénzügyminisztere bejelentette, hogy Amerika csatlakozik az EU-hoz és Nagy-Britanniához a Rosneft és a Lukoil elleni szankciók kivetésében, Putyint hibáztatva azért, mert „nem hajlandó véget vetni ennek az értelmetlen háborúnak”. - közölte az index.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
