Mark Rutte: erősebb Európára van szükség egy erősebb NATO-n belül

Oroszország továbbra is legnagyobb és legközvetlenebb fenyegetés a NATO számára, ezért a védelmi szövetségnek újabb szintre kell lépnie, egy erősebb Európára van szükség egy erősebb NATO-n belül - hangoztatta a védelmi szövetség főtitkára szerdán a román fővárosban, a Bukaresti Kilencek (B9) és az Északi Szövetségesek csúcstalálkozóját követő sajtóértekezleten.

Mark Rutte szerint a tanácskozás zárónyilatkozatában szereplő NATO 3.0 fogalma a védelmi szövetség fejlődésének egy következő "logikus" szintjére utal, amelyben Európa is megerősíti saját védelmét, növeli biztonsági beruházásait, fokozatosan behozva lemaradását az Egyesült Államokkal szemben.

A NATO-főtitkár szerint Európa "meghallotta" Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetését, és az európai szövetségesek is elkezdték növelni védelmi kiadásaikat, a GDP 2 százalékának megfelelő szintről a legutóbbi hágai NATO-csúcson kitűzött 5 százalék felé.

Mark Rutte szerint a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök részvételével folytatott megbeszélésen a bukaresti csúcstalálkozó résztvevői megvitatták, mit lehetne még tenni a háborúban álló ország támogatása érdekében. Úgy értékelte, hogy egy erős Ukrajna az egyetlen módja az orosz agresszió féken tartásának, és továbbra is támogatni kell Ukrajnát. "Ukrajna biztonság a mi biztonságunk is " -

fogalmazott a NATO-főtitkár.

A bukaresti tanácskozást lezáró sajtóértekezleten Nicusor Dan román államfő is kitért a NATO 3.0 fogalmára, amely szerinte nem a tagországok NATO-n belüli arányos hozzájárulására vonatkozik.

"Az Egyesült Államok és Európa méltányos hozzájárulása nem azt jelenti, hogy Európa Európát védi, az Egyesült Államok pedig saját magát. A NATO 3.0 egyszerűen azt jelenti, hogy ugyanazon - de természetesen folyamatosan frissülő - protokollok mentén arányos a szövetségesek hozzájárulása" - idézte a román államfőt az Agerpres hírügynökség.

Nicusor Dan szerint a "számottevő" amerikai jelenlét az európai országok közös érdeke. Úgy vélekedett: a NATO-tagállamok többsége szeretne amerikai katonai jelenlétet a saját területén, de az európai szövetségesek soha nem fognak arról vitázni egymás között, hogy miként "osszák el" az amerikai csapatokat Európa területén.

A B9-en belüli együttműködés folytatódik és egyre erősebbé válik - jelentette ki Karol Nawrocki lengyel elnök a szerdai B9-csúcs után, hozzátéve, hogy a részt vevő államok támogatják a formátum bővítését az északi országokkal.

A B9-ek bukaresti tanácskozását lezáró sajtóértekezleten a regionális összefogás társelnökeként a lengyel államfő is részt vett. Karol Nawrocki rámutatott: bár a Bukaresti Kilencek eredetileg a NATO keleti szárnyán elhelyezkedő tagországok képviseletére jött létre, a B9-ek támogatják a formátum bővítését az északi államokkal, Svédországgal, Norvégiával, Finnországgal, Izlanddal és Dániával.

"Így kiterjeszthetjük biztonsági perspektívánkat a keleti szárny teljes hosszán, északról dél felé, az Északi-sarktól a Fekete-tengerig, a Balti-tengeren át. Örülök, hogy ez a terv megvalósul, és az északi országok képviselőinek részvétele ezen a csúcson a legjobb bizonyíték erre" - idézte az Agerpres a lengyel elnököt.

Nawrocki a transzatlanti kapcsolatok fontosságát kiemelve azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nélkül nem létezik NATO. Ugyanakkor az Európai Uniónak is meg kell erősítenie védelmi képességeit, "jó és stabil partnerségre van szükségünk" - mondta a lengyel államfő.