További vizsgálatot szorgalmazott kedden Genfben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója arról az elméletről, amely szerint a koronavírus-világjárványt okozó vírus egy kínai laboratóriumból szabadult ki, és bírálta Kínát, amiért korlátozta a nemzetközi szakértők hozzáférését az elsődleges adatokhoz.
Az Egyesült Államok és tizenhárom szövetségese közös nyilatkozatban fejezte ki aggodalmait a WHO-jelentés kapcsán, teljes hozzáférést követelve Kínától az adatokhoz - írja az MTI.
A vírus eredetét január 14. és február 9. között Kínában - az első Covid-19-fertőzötteket a közép-kínai Vuhanból jelentették 2019 végén - vizsgáló szakértők úgy vélték,
hogy az a legkevésbé valószínű elmélet, hogy a vírus egy laboratóriumból szabadult ki.
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz azonban a hivatalosan kedden ismertetett jelentésükkel kapcsolatban kijelentette, hogy "ez (a feltevés) további vizsgálatot igényel, feltehetően újabb (különböző területekre) szakosodott szakértők küldöttségeivel, amelyeket kész elküldeni".
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz azt is hangsúlyozta, hogy a nemzetközi szakértők "beszámoltak az elsődleges adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos nehézségeikről". A főigazgató általában ritkán bírálta nyilvánosan, ahogyan Peking a közös vizsgálatot kezelte - jegyezte meg az AFP francia hírügynökség.
Kína nem volt hajlandó átadni az első Covid-19-esetekről az adatokat a WHO helyszínen vizsgálódó szakértőinek - amit a csoport egyik tagja is nehezményezett korábban -, potenciálisan megnehezítve így a járvány kitörési módjának megismerését.
"Teljességgel lehetséges, hogy már voltak Covid-19-fertőzöttek 2019 novemberében vagy októberében Vuhan körül" - közölte Peter Ben Embarek, a WHO-küldöttség vezetője keddi sajtótájékoztatóján,
ami arra enged következtetni, hogy a betegség már terjedt azelőtt, hogy dokumentálni kezdték.
A hétfőn kiszivárgott jelentés szerint a szerzők "valószínűnek-nagyon valószínűnek" tartják a vírusnak köztes állat révén az emberre való átkerülését, míg a laboratóriumi incidens eshetőségét "rendkívül valószínűtlennek" minősítették.
A tanulmány elsődlegesként kezeli azt az általánosan elfogadott elméletet, hogy a SARS-CoV-2 nevű vírus az eredeti gazdaállatból (feltehetően denevérből) egy egyelőre még meg nem határozott köztes állat révén került az emberi szervezetbe. A szóba jöhető állatok között szerepel a házimacska, a nyúl, a nyérc, illetve a tobzoska és pézsma borznyest.
A szakértők a gazdaállatról közvetlenül az emberi szervezetbe kerülést "lehetséges-valószínű" kategóriába sorolták. Azt a Peking által támogatott elméletet sem zárták ki, amely szerint a vírus fagyasztott hússal került Kínába, ezt is "lehetségesnek" nevezték.
A jelentés e három hipotézis alapján javasolja a kutatás folytatását, de nem tartja valószínűnek, hogy egy laboratóriumi baleset során fertőződött volna meg ember az új koronavírussal. Donald Trump volt amerikai elnök kormányzata ez utóbbi elmélethez ragaszkodott, Kína pedig vadul tagadta ez a lehetőséget.
Az Egyesült Államok és tizenhárom szövetséges ország kedden támogatásáról biztosította az ENSZ szakosított szervezetét,
de aggodalmainak adott hangot a Kínában elvégzett WHO-vizsgálat kapcsán.
"Fontos kifejeznünk közös aggodalmainkat amiatt, hogy a SARS-CoV-2 vírus eredetét vizsgáló nemzetközi kutatócsoport munkáját jelentősen késleltették, és a kutatók nem jutottak hozzá kimerítő jelleggel az eredeti adatokhoz és mintákhoz" - közölte az amerikai kormányzat, valamint a többi ország, közöttük az Egyesült Királyság, Izrael, Kanada, Japán, Ausztrália, Dánia és Norvégia.
"Kulcsfontosságú, hogy független szakértők maradéktalanul hozzáférhessenek az összes lényeges humán, állati és környezeti adathoz, valamint a járvány első szakaszában érintett kutatásokhoz és személyzethez, amelyek hozzájárulhatnak annak meghatározásához, hogyan tört ki ez a világjárvány" - tették hozzá az országok, amelyek között ott van Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Szlovénia és Dél-Korea is.
A nyilatkozat szerint az aláíró országok nemcsak amiatt aggódnak, hogy megismerjék a világjárvány eredetét, hanem meg kívánják teremteni a kutatás következő szakaszához vezető gyors, átlátható és bizonyítékokon alapuló eljárás módját, a jövőbeli egészségügyi válságok érdekében is.
A világjárványnak eddig legkevesebb 2,79 millió halálos áldozata volt,
amióta az első Covid-19-fertőzötteket 2019. december végén jelentették Vuhanból.
Az AFP hivatalos közléseken alapuló számításai szerint a világban eddig több mint 565 millió adag, Covid-19 elleni vakcinát adtak be 179 országban és területen.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
MTI
A mentőszolgálatok közlése szerint halálos áldozata nem volt a támadásnak, eddig négy sérültet láttak el az orvosok.
A csapásokban legkevesebb egy ember meghalt és sokan megsebesültek.
A „valós európai béke” előfeltételeként említette továbbá hazája újjáépítését a háborút követően.
A hatósági vizsgálatok szerint az állam 100 millió hrivnya veszteséget szenvedett el.
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
