Kreml: Kijev nem tartja kézben a csapatait a demarkációs vonalnál

MTI

Moszkva egyelőre nem látja jelét annak, hogy Kijev vissza akarná fogni a harcias retorikát, és hogy kézben tartaná fegyveres erőit a délkelet-ukrajnai demarkációs vonalnál - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Hirdetés

Peszkov szerint a demarkációs vonalnál állomásozó ukrán csapatok "jelentik a legtöbbször a provokációk okát" - írja az MTI.

A szóvivő emlékeztetett rá, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nemrégiben részletesen kifejtette Angela Merkel német kancellárnak és Emmanuel Macron francia államfőnek

az ukrajnai helyzettel kapcsolatos aggályait.

"A legfontosabb az, hogy semmi se provokáljon ki katonai harci lépéseket az urán fegyveres erőkből a saját népük, a függetlenségüket önhatalmúlag kihirdetett köztársaságokban élő emberek ellen" - hangoztatta.

Peszkov nem kívánt jóslatokba bocsátkozni azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy milyen lépéseket tehet majd Moszkva a konfliktus eszkalációja esetén a Donyec-medence orosz állampolgárságot kapott lakosainak védelme érdekében. Ugyanakkor leszögezte, hogy "az orosz állampolgárok biztonsága és sorsa prioritást jelent az orosz állam és Oroszország elnöke, Vlagyimir Putyin számára".

A Donyec-medencében március 26-án éleződött ki ismét a helyzet, amikor négy ukrán katona életét vesztette. A térségben gyakorivá vált a tűzharc, amelyért az ukrán kormányerők és a szakadár milíciák egymást tették felelőssé. Oroszország az Ukrajnával közös határa közelében csapaterősítést hajtott végre.

Az Indiában tárgyaló Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden Új-Delhiben aggodalmának és csalódottságának adott hangot amiatt, ahogyan a nyugati országok a délkelet-ukrajnai szakadár köztársaságok demarkációs vonalánál történt ukrán csapatösszevonásra reagáltak.

"Nyugati kollégáink a jelek szerint abból indulnak ki, hogy minden eszközzel mindenben támogatniuk kell az ukrán hatalmat,

beleértve a teljesen elfogadhatatlan lépéseit és kijelentéseit" - mondta.

Az orosz diplomácia vezetője felhívta a figyelmet arra a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és más kijevi vezetők által hangoztatott tézisre, hogy az ukrajnai válság rendezéséről megkötött minszki megállapodásokra csak azért van szükség, hogy fenn lehessen tartani az Oroszország elleni nyugati szankciókat.

Emellett, mint mondta, ukrán részről vagy a megállapodások teljes revízióját sürgetik, vagy nyíltan ukránbarát résztvevőkkel próbálják meg kibővíteni az olyan fórumok résztvevőinek körét, mint a normandiai formátum vagy a kontaktcsoport.

Lavrov mindezt a minszki megállapodások megsértésének nevezte, és sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy a nyugati államok ezellen nem emeltek kifogást.

A tárcavezető szerint Kijev a Donyec-medencei rendezés politikai kereteinek feszegetése után immár áttért a katonai fenyegetésre, aminek hatására az európai fővárosoknak azt kellene követelniük Zelenszkijtől, hogy maradéktalanul tartsa magát a megállapodásokhoz, és azok szellemében kezdjen végre közvetlen párbeszédet Donyeck és Luhanszk képviselőivel.

Mint mondta, ennek a direkt párbeszédnek a keretében kell majd meghatározni a délkelet-ukrajnai területek végső státusát,

és kiírni az ottani választásokat, a közösen elért megállapodás alapján.

Lavrov kifogásolta, hogy a "normandiai" tárgyalási formátumban részt vevő francia és német vezetők vagy diplomaták nem hoznak energikus intézkedéseket annak érdekében, hogy az ukrán fél "észhez térjen", amit most már "haladéktalanul" meg kellene tenniük szerinte.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter bejelentette, hogy a téli kiképzési időszak nyomán a hadvezetéstől a csapatokig terjedő, terveszerű harckészültség-ellenőrzés kezdődött az orosz fegyveres erőknél.  Közölte, hogy a csapatok kivonultak a gyakorlóterekre taktikai, taktikai-speciális és kétoldalú gyakorlatok elvégzésére.  

A moszkvai katonai tárca szerint április folyamán összesen 4048 hadgyakorlatot tartanak, köztök 812 kétoldalút, 520 oktatási létesítményben és 101 gyakorlótéren. A tanmanőverek az összes katonai körzetre

és az Északi Flottára, valamint a Kuril-szigetek régióira, a Távol-Északra és Kamcsatkára is kiterjednek.

Az orosz fegyveres erőknél rendszeresen tartanak harckészültség-ellenőrzést.

Forrás

MTI

Hirdetés
Címlapról ajánljuk
Három ember halt meg Ukrajnában a szélsőséges időjárás miatt

Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.

Kárpátaljai citerások találkozója, másodszor - Örömzenélés Sárosorosziban

Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.

Horror Ausztriában: megerőszakolt egy hatéves kislányt egy szír férfi – 4,5 év börtönt kapott

Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.

Lakóházak, kikötő és egy kereskedelmi hajó is megsérült az Odessza elleni éjszakai támadásban. Fotó: Odesszai Városi Katonai Adminisztráció

Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.

A pusztítás nyomai egy orosz dróntámadást követően az északkelet-ukrajnai Harkivban 2026. március 25-én (Fotó: MTI/EPA/Szergej Kozlov)

A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.

Zelenszkij törvényjavaslatot nyújtott be a hadiállapot és a mozgósítás 90 napos meghosszabbítására. Fotó: President.gov.ua

Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.

Halálos tragédia Kárpátalján: egy férfi életét vesztette, miután a viharban egy fa rázuhant. Fotó: DSZNSZ

Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.

Sahíd drónokkal támadták Csernyihivet, templomot és piacot is ért találat

A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.