A Szelíd Lovasközpontban jártak a nagycsaládosok - Csapatépítő program a kamaszoknak

Kárpátinfo hetilap

2023. 11. 30. – 09:31 / Kékfény

A Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete (KMNE) szeretne minden korosztálynak lehetőséget biztosítani a tartalmas kikapcsolódásra. Kiemelten fontos a gyermekek jó irányba való nevelése. Ezért is igyekszik külön csak a kamaszoknak is olyan programokat szervezni, ahol jól érzik magukat, ami után vágynak majd ehhez a közösséghez tartozni. Egy ilyen programra került sor egy szombat délután a Szelíd Lovasközpontban Nagyszőlősön. Köszönjük a program megvalósulását a Magyar Kormány támogatásának. Továbbá köszönet a központ házigazdáinak, Margitics Eriknek és Ildikónak, a programfelelősnek, Túri Ágnesnek, akik egy élményekben gazdag délutánt biztosítottak a kamaszok számára. Az alábbiakban Lőrinc Krisztina résztvevő beszámolóját olvashatjuk.

Szombaton, november 25-én a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete által ellátogathattunk a nagyszőlősi Szelíd Lovas Központba. Erre a kirándulásra Isten kegyelméből összegyűlt 12 gyerek és 2 kísérő felnőtt. Az út során mindenki nagyon izgatott volt, s már nagyon vártuk a végállomást.

Megérkezve lehetőségünk volt megismerni Erik bácsit, a lovarda vezetőjét. Ezután megpihenhettünk, körbe ülve beszélgettünk a hétköznapokról, majd megismerhettük a lovasközpont segítőkész csapatát is. A várva várt rész pedig ezután következett. Erik bácsi elvezetett minket a helyszínre, ahol 4 különböző lovat mutatott be nekünk. Volt egy világosabb barna – Szelíd, egy sötétebb barna – Lenke, egy szürke – Harley, és egy fekete – Kira. Először bemutatta nekünk a lovakat, majd kézbe fogtuk a fésűket és megfésültük őket. Ez azért is volt jó, mert a lovaknak nagyon puha szőrük van, éppen ezért öröm volt őket fésülni, simogatni. Majd feltették a lovak határa a szükséges eszközöket (ahogy Erik bácsi mondaná, elvettük a szabádságukat), s fel is ülhettünk rájuk. Ez volt a legjobb része a napnak.

Különböző gyakorlatokat kellett csinálni. Például a kezeinket felemelni, hason feküdni, rátérdelni a ló hátára. Nagyon élvezte mindenki, hiszen ahhoz, hogy a ló nyugodtan tudjon menni, nekünk is nyugodtnak kell lennünk, ami abban segített, hogy egy pár percre el tudtuk feledni a hétköznapok fáradalmait, terheit, és nem utolsó sorban a tanulást.

Miután mindenki kipróbálta a lovaglást, bementünk, ahol forró teával vártak minket. Itt egy kicsit megpihenhettünk, beszélgettünk, majd visszatértünk a pályára. Azonban most nem lovagoltunk, hanem íjászkodtunk. Bemelegítésként egy kicsit játszottunk, majd elkezdődött az íjászkodás. Közülünk többen is próbálták már különböző táborokban, programokon, de most mindenkinek lehetősége nyílt megtanulni, kipróbálni. Nagyon élveztük, nagyon izgalmas volt.

Mikor vége lett a programnak, elég éhesek voltunk, de erről is gondoskodtak. Sok doboz pizza várt minket az asztalon, amelyet egy imádság után teával, beszélgetve, nevetgélve elfogyasztottunk. A napunk a végéhez közeledett. Elköszöntünk Erik bácsitól, s az ő segítőkész csapatától, akik mindig ott voltak velünk és segítettek.

A nap végén fáradtan, de élményekkel, szeretettel feltöltődve tértünk haza otthonainkba.