A Föld legtöbb részén a klímaváltozás negatív hatásai, az aszály, elsivatagosodás, áradás és az elviselhetetlen hőség fenyeget, amely hatalmas régiókat tehet lakhatatlanná, és óriási népmozgásokat indíthat el a világ számos térségében.
Néhány ország számára azonban az éghajlatváltozás páratlan lehetőséget kínál, mivel a bolygó korábban leghidegebb régiói mérsékeltebbé válnak - írja az Origo.
Míg az előrejelzések szerint az Egyesült Államokban, Európában és Indiában csökkennek a mezőgazdasági termések, addig Oroszországban várhatóan az elkövetkező évtizedekben a melegedő hőmérséklet
és a hosszabb vegetációs időszak fokozza a növénytermesztést.
Oroszország, Kanada és Skandinávia nemcsak a mezőgazdasági szektor bővülése miatt, hanem, az olvadó jég után az északi-sarkkörön állandósuló új hajózási útvonalaknak köszönhetően is az éghajlatváltozás győztese lehet.
Azonban egyesek szerint a hatalmas, kihasználatlan és melegedő szibériai régiójának köszönhetően egyetlen ország sem állhat jobb helyzetben az éghajlatváltozás kiaknázására, mint Oroszország.
Ezért van jobb helyzetben Oroszország a Föld többi északi államánál
Kétségtelen, hogy Kanada és a skandináv országok is profitálnak a hőmérséklet emelkedéséből, de egy fontos körülmény miatt Oroszország kiemelt figyelmet érdemel: a Föld legnagyobb területű országa sokkal több földdel bír bármely más állammál. Egy orosz tanulmány becslése szerint
A Permafroszt - azaz az állandóan fagyott szibériai talaj - olvadása 2080-ig 2 millió négyzetkilométert szabadít fel a mezőgazdasági művelés számára.
Ez közel 1,3 milliárd hektár.
Összehasonlításképpen az Egyesült Államokban nagyjából 897 millió hektáron gazdálkodnak.
Egy amerikai külpolitikai szakértő szerint Oroszország a jövőben potenciálisan uralhatja a világ mezőgazdasági termelését, mert az emelkedő hőmérséklet károsítja az amerikai mezőgazdasági termést, míg ugyanez Oroszországnak előnyt jelenthet.
A kontinensnyi ország már most növekvő mezőgazdasági hatalom. 2000 és 2018 között mezőgazdasági exportja mintegy 16-szorosára nőtt, és nemrégiben a világ legnagyobb búzaexportőre lett. Rengeteg kínai tőke is befolyik a mezőgazdaságba, különösen szójabab termesztésére és sertésfarm-beruházásokra.
Az ország keleti felében nagy átalakulás zajlik. Míg a föld túlnyomó többségét évszázadokig lehetetlen volt megművelni - csak a legdélibb szakaszok a kínai és a mongol határ mentén voltak termők -, ez mára megváltozott. A húsz évvel ezelőtti májusi, tavaszi olvadás helyett most már áprilisra csupasz a talaj.
Ez a folyamat pedig valószínűleg felgyorsul a jövőben.
Nem lesz egyszerű búzamezővé alakítani Szibériát
Ugyanakkor a helyzet korántsem ennyire egyszerű. Az éghajlatváltozás ugyan átalakítja a globális mezőgazdaságot, de ehhez - részben a termelés átalakulásával összefüggésben - a várakozások szerint komoly népmozgások kapcsolódnak majd.
Oroszország pedig jelenleg inkább tartózkodik attól, hogy külföldről érkezők népesíthessék be ezeket a vidékeket, akikre a mezőgazdasági termelési folyamatokat később rá lehet bízni.
A szibériai agrárforradalom kapcsán a szkepticizmusnak további oka is van: a felolvadó területek talajminősége korántsem egyenletes, talajszerkezetük erősen változó, rengeteg az élősködő rovar, szúnyog, és az egyik nagy félelem szerint a permafroszt eltűnésével korábban nem is ismert, veszélyes kórokozók is elszabadulhatnak.
Ugyanakkor Szibéria térsége az orosz ipari nyersanyagtermelés megkerülhetetlen régiója, ahol rengeteg arany, gyémánt és más értékes ásvány lapul a földben. Ezért nem meglepő, ha a mezőgazdaság leendő sikerét a bizakodó elemzők is Szibéria átformálódó térségéhez kapcsolják.
Néhány kivételtől eltekintve Oroszország legnagyobb városai és a legfontosabb katonai bázisok is sokkal kevésbé kitettek a tengerszint emelkedése miatti áradásoknak, mint például az Egyesült Államok, vagy Afrika és Ázsia számos települése. Ráadásul a hőmérséklet-emelkedésből származó energiamegtakarítás is további ösztönzést jelenthet a gazdaság felpörgetésére Szibériában.
Többen máris úgy vélik, hogy az elkövetkező évtizedekben komoly geopolitikai hatásai lesznek az oroszországi gabona- és szójatermelés növekedésének.
hiszen a globális felmelegedés járulékos következményei - ahogy összeállításunkban imént bemutattuk - teljesen nem kiszámíthatóak, és nem is feltétlenül csak kedvezőek.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
