Véleménycikket tett közzé nemrég az ukrajnai háború témájában Condoleezza Rice, aki 2005 és 2009 között volt az Egyesült Államok külügyminisztere, valamint Robert M. Gates, aki pedig 2006 és 2011 között a védelmi tárca vezetője volt. Cikkükben Putyin történelmi küldetésével, az ukránok teljesítőképességével, az USA szerepével és hosszútávú érdekeivel foglalkoznak. Véleményük szerint Amerika nem nézheti ölbe tett kézzel az orosz nyomulást, megállításának pedig egyetlen módja van, elképesztően sok fegyverrel ellátni a bátran küzdő ukránokat.
A szerzők úgy látják, Vlagyimir Putyin továbbra is teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy egész Ukrajnát ismét orosz ellenőrzés alá vonja, vagy amennyiben ez nem lehetséges, életképes országként „megsemmisítse”. Történelmi végzetnek tartja az Orosz Birodalom visszaállítását, mivel – ahogy azt Zbigniew Brzezinski már évekkel ezelőtt megjegyezte –
„Ukrajna nélkül nem létezhet Orosz Birodalom”.
Putyin valószínűleg úgy gondolja, az idő az ő oldalán áll, és ki tudja fárasztani az ukránokat, az Egyesült Államok és Európa egysége, valamint az Ukrajnának nyújtott támogatásaik pedig végül megszakadnak majd. Ez nem lesz könnyű, de a szerzők szerint az orosz nép felkészült a hosszú küzdelemre, hiszen ennél „sokkal rosszabbat is elszenvedtek már”.
Putyin számára a vereség nem opció, ezért nem engedheti át Ukrajnának a már Oroszország részévé nyilvánított területeket – véli Rice és Gates.
Arra lehet számítani, hogy az orosz elnök türelmes lesz a kérdésben: ha idén katonailag nem tud sikerrel járni, akkor a kelet- és dél-ukrajnai pozíciói megtartására helyezi majd a hangsúlyt, amelyek a jövőben kiindulópontot jelenthetnek az újabb offenzívákhoz.
A cél a Fekete-tengeri partvidék, a teljes Donbasz régió, majd nyugati területek ellenőrzés alá vonása lehet.
És hogy mi a helyzet Ukrajnával? A szerzők szerint ugyan az ukránok hősiesen reagáltak az invázióra, a hadsereg kiválóan teljesített; az ország gazdasága azonban romokban hever, emberek milliói menekültek el, az infrastruktúra szinte teljesen tönkrement, ásványkincseik, ipari kapacitásaik és jelentős mezőgazdasági területeik nagy része orosz ellenőrzés alá került.
Az ukrán állam jelenleg „teljes mértékben a Nyugat által biztosított mentőövektől függ”.
Ezért könnyen lehet, hogy amennyiben nem tudnak katonai sikereket elérni a közeljövőben, fokozódni fog a nyugati nyomás, hogy kezdjék meg a tűzszüneti tárgyalásokat. Ugyanakkor ez mindenképp az oroszokat hozná előnyös helyzetbe, ami „elfogadhatatlan”.
A volt amerikai miniszterek kifejtik azt is, hogyan lehet elkerülni egy ilyen forgatókönyvet: Ukrajna brutális mértékű felfegyverzésével. Ennek elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy elrettentse az oroszokat újabb offenzíváktól, és lehetővé tegye Ukrajna számára, hogy visszaszorítsa a betolakodókat a keleti és déli régiókban. Még több páncélos kell. A Bradley harcjárművek átadása dicséretes lépés volt, bár kissé későn jött.
„Mivel az amerikai Abrams nehéz harckocsik küldése komoly logisztikai kihívásokkal jár, Németországnak és más szövetségeseknek kellene ezt az igényt kielégíteniük”
– fogalmaznak a szerzők. És ez még mindig csak a kezdet. A NATO-tagoknak nagyobb hatótávolságú rakétákat, korszerű drónokat, jelentős lőszerkészleteket, több felderítési és megfigyelési eszközt és egyéb felszerelést is biztosítaniuk kell az ukránoknak, méghozzá minél gyorsabban.
A szerzőpáros szerint nem szabad legyinteni a háborúra, mondván földrajzilag távol esik az Egyesült Államok területeitől, hiszen az USA „saját bőrén tanulta meg – 1914-ben, 1941-ben és 2001-ben –, hogy a jogállamiság és a nemzetközi rend elleni indokolatlan agressziót és támadást nem lehet figyelmen kívül hagyni”. Fontos dolgot mondanak ki, amikor leszögezik:
„van egy elszánt partnerünk, aki hajlandó viselni a háború következményeit, hogy a jövőben ne nekünk kelljen ezt megtennünk”.
Condoleezza Rice és Robert M. Gates egyetértenek a Biden-kormányzat azon elhatározásával, hogy el akarja kerülni a közvetlen konfrontációt Oroszországgal, ugyanakkor megjegyzik, „egy felbátorodott Putyin” nem biztos, hogy „hagy nekünk ilyen választási lehetőséget”. Itt az idő tehát, hogy közvetett módon állítsák meg az oroszokat.
„Ez a történelem tanulsága, amelynek vezérelnie kell bennünket, és ez teszi sürgőssé a meghozandó intézkedéseket, még mielőtt túl késő lenne”
– zárul a véleménycikk.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Vizsgálat indult egy ternopili iskolában, miután egy 15 éves diáklányt osztálytársa elleni késes támadással gyanúsítanak. A hatóságok az indítékokat vizsgálják.
Azonosították és hivatalosan is megerősítették Demcsik Iván szőlősvégardói katona halálát.
Ungváron elbúcsúztatták a 40 éves Katasinszkij Arturt, aki 2026 februárjában esett el a fronton. A katonát a Dicsőség dombján temették el.
A légvédelem 154 drónt semlegesített az ország északi, déli és keleti régióiban, azonban 10 helyszínen 12 drón célba talált.
A biztonság és a stabilitás jelenti a legnagyobb vonzóerőt a határ mentén fekvő régióban.
A mostani hosszabbítás 2026. augusztus 2-ig lesz érvényben.
Ez a finomító részt vesz az orosz hadsereg ellátásában Ukrajna területén.
A mentőszolgálatok közlése szerint halálos áldozata nem volt a támadásnak, eddig négy sérültet láttak el az orvosok.
A csapásokban legkevesebb egy ember meghalt és sokan megsebesültek.
