Az ukrajnai háború a világgazdaságra nézve az idei év – és valószínűsíthető, hogy 2023 – legnagyobb negatív tényezője, erről Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője beszélt szerdán a CNBC-nek.
„Úgy gondoljuk, hogy az ukrajnai háború a világgazdaság számára az idei és valószínűleg jövő évnek is a legnagyobb negatív tényezője” – jelentette ki Georgieva a CNBC műsorvezetőjének, a Balin tartott G20-csúcstalálkozón.
„Bármi, ami fokozza az aggodalmakat, az természetesen káros hatással van a növekedési kilátásokra, valamint arra, hogy az emberek szükségleteit és törekvéseit kielégítsük világszerte”
– mondta a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója, aki észrevételeit a kedden késő este Kelet-Lengyelországban becsapódott, két ember halálát okozó rakétára reagálva mondta el.
Az előzetes információk szerint az orosz gyártmányú rakétát az ukrán légvédelem lőhette ki, védekezve egy érkező orosz rakéta ellen. A NATO főtitkára szerint semmi sem utal arra, hogy ez szándékos támadás lett volna, annak ellenére, hogy a vizsgálatok még folynak.
Komoly árat fizetünk a széttagoltságért
Az IMF már korábban is figyelmeztetést adott ki az orosz-ukrán háború következtében kialakuló széttagoltságra vonatkozóan, és a 2023-as várható növekedési előrejelzést is 2,7 százalékra tette, amely lassulást jelent, a 2022-es évre várható 3,2 százalékos eredményhez képest.
„Ez a leggyengébb növekedési profil 2001 óta, kivéve a globális pénzügyi válságot és a koronavírus-járvány akut szakaszát”
– mondta Georgieva a CNBC-nek.
„Láttuk, hogy a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború miatt megszakadnak az ellátási láncok, ami károsítja a belföldi és a nemzetközi növekedést is”.
Ha a világ úgy dönt, hogy „különálló blokkokba” szerveződik, azért nagy árat fizetünk. Ez az ár különösen magas lenne a nyitott gazdaságok, és tágabb értelemben a fejlődő világ számára
– figyelmeztetett.
Az IMF októberi jelentése szerint Ázsia és a csendes-óceáni térség például a bruttó hazai terméke (GDP) több mint 3 százalékát veszítheti el, ha a kereskedelem megszűnik azokkal a chipgyártókkal, amelyeket sújtanak az Egyesült Államok októberben bevezetett félvezetőipar ellen hozott szankciói, illetve ha a vámok a hidegháborús szintre emelkednek vissza.
„Ha nem akarunk évente valahol 1,4 és akár 3,4 billió dollár közötti összeget elveszíteni – képzeljük csak el mit tehetnénk ezzel a pénzzel –, akkor nagyon óvatosan kell vetítenünk a lépések következményeit, és bölcsen kell eljárnunk, hogy megakadályozzuk az alvajáráshoz hasonló haladást egy szegényebb és kevésbé biztonságos világba” – mondta Georgieva.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
