A karácsonyi költekezés sok magyar családnál túlmutat a józan észen: hitelek, impulzusvásárlások és gyorsan elavuló ajándékok jellemzik az ünnepet. Gelei-Tóth Gabriella pénzügyi tanácsadó szerint a túlköltés gyakran nem a gyerekekről, hanem a szülők szorongásáról szól. Pedig a valódi ajándék nem feltétlenül a fa alatt lapul, hanem a jövőbe fektetett tudatosságban rejlik. A karácsony így nemcsak a legnagyobb stresszteszt, hanem kivételes tanítási pillanat is lehet.
Az emberek költekezési szokásai az ünnepi időszakban változnak, de korántsem a jó irányba. Gelei-Tóth Gabriella ember-casco szakértővel és pénzügyi tanácsadóval arról beszélgettünk, hogy mennyire felelősségteljesek a magyarok a karácsonyi ajándékok kiválasztásánál; mennyit hajlandóak bevállalni a gyerekek és szeretteik boldogságáért, és mennyire nem figyelnek arra, hogy mindezt okosan tegyék.
Nem is kell ahhoz feltétlen valamilyen hangzatos akció, hogy az emberek irgalmatlan költségekbe verjék magukat, elég egy szimpla karácsony is, hiszen sokan többszázezres hiteleket vesznek fel, hogy meg tudjanak vásárolni egy drágább darabot – általában valamilyen technikai eszközt, Playstationt, VR-szemüveget.
Képesek a fizetésük többszörösét felvenni, hogy egy ilyet megvegyenek a gyereknek. Számomra rejtély, hogy ez miért jó, de biztos megvan a maga ideológiája
– mondta Gelei-Tóth Gabriella. Ráadásul az emberekben benne van „a most akarom, azonnal” attitűd is, emiatt pedig sokszor akár kétszer is fizetnek valamiért: egyszer amikor megveszik, és másodszor amikor megbánják.
A legérdekesebb aspektus pedig mindenképpen az, hogy az emberek egyszerűen nem érzik a kattintások és tettek súlyát, ugyanis hiába kerültek olyan helyzetbe, amelyből – természetesen pénzügyileg – vesztesen kerültek ki, nem annyira tudatosak, hogy legközelebb elkerüljék ezt a helyzetet. „Legalábbis a legtöbben nem” – pontosított a tanácsadó.
Stresszteszt
Gelei-Tóth Gabriella arról beszélt, hogy azt tapasztalta, az elmúlt időszakban „elmentünk a pazarlóbb, minél többet, minél nagyobbat, minél drágábbat vegyünk irányba” és csak kevesek közelítik meg az ünnepet a fenntarthatóság vagy éppen a hosszabb távú gondolkodás felől. Azt nem vitatja, hogy valamiféle tárgyi ajándékra szükség van, hiszen „a gyerek az gyerek, tudom, hogy milyen az, nekem is leadták már az igényeket a sajátjaim”, viszont nem abban látja a megoldást, hogy „sok tízezernyi ajándékot leteszünk műanyagban a fa alá”, hanem mondjuk lehetne egy tárgyi ajándék, amely mellett esetleg valami hasznosabbat is lehetne kezdeni a megmaradt pénzzel.
A karácsony szerintem a legnagyobb stresszteszt a családok életében, mert ilyenkor a legerősebb az impulzusvásárlás
– fogalmazott a szakértő, hozzátéve, hogy nagyon erős a reklámnyomás, a megfelelési kényszer, a szülők pedig képesek kompenzálni az ajándékokkal, így „hajlandóak a toronyórát láncostól is megenni”. Viszont a gyerek szempontjából nem biztos, hogy az ajándék ára a lényeg, hanem hogy ennek milyen érzelmi értéke van, ráadásul a túlköltés nem a gyermeket védi, hanem a szülők szorongását csökkenti sok esetben.
A legrosszabbak egyértelműen az „azonnal elavuló ajándékok”, hiszen hozamuk nincsen, maradványértékük szintén nincsen, újrahasznosítani nem lehet őket, és rövid idő alatt szinte nullára amortizálódnak. Gelei-Tóth Gabriella kihangsúlyozta, hogy ezt nem bűntudatkeltésből mondja, hiszen nyilván a gyerek nagyon fog örülni egy kisautónak vagy egy játékkatonának, de reálisan nézve ezekkel már nem sokáig lehet lekötni őket.
Véleménye szerint a gyereknek jelenleg ugyan még nincsen pénzre szüksége, ez is igaz, viszont, ha úgy szeretnénk neki pénzt adni, hogy akkor kapja meg, amikor majd valóban elköltené és szüksége lesz rá, akkor ennek a pénznek – és közvetve a gyermeknek is – időt kell adni. És ez nem feltétlenül érzelmi, inkább racionális kérdés. Ugyanis sok család nem engedheti meg magának, hogy majd 20 év múlva „mellényzsebből tízmilliókat odaadjon a gyereknek”, de ezt idővel tudják kompenzálni.
Ugyanis a befektetések így működnek: vagy sok pénzt rakunk bele, vagy időt. Ha az első nincs, akkor mindenképp az idő lesz a nyerő. Ráadásul hosszú idő alatt kis összegekből a végén sokkal több gyűlik össze, mintha rövid idő alatt nagyobb összegeket rakna félre a szülő. „Egészen nevetséges összegekből, hosszú idő alatt nagyon komoly vagyonokat is fel lehet építeni” – summázta, kiegészítve azzal, hogy két tízéves szerződés sosem fog annyit hozni, mint egy húszéves.
Befektetés a jövőbe
Továbbra is hangsúlyozta, hogy oda kell tenni a játékautót vagy a PS5-öt a karácsonyfa alá, de nem kizárt, hogy hosszabb távon a gyerek is jobban jár, ha a „második vagy harmadik kisautó helyett valami megtakarítást elindítunk neki”. Ugyanis az is ajándék, csak nem azonnali, hiszen amikor a gyermek felnő, lesz egy kezdőtőkéje a lakásához vagy bármihez, amibe bele akar kezdeni – vállalkozás, továbbtanulás –, akkor pedig egyértelmű, hogy „ő lesz a legboldogabb”.
Ez lesz az igazi hozzáadott érték
– véli a szakértő. Ráadásul ha ebben a szülő biztosított félként szerepel, és mondjuk történik vele valami a futamidő alatt, akkor is biztonságban lesz a gyerek jövője.
Éppen ezért az a megállapítása, hogy maga a pénzügyi tudatosság is lehet „ajándék”. Saját tapasztalatból tudja, hogy a gyereket nem az érdekli, hogy mit mond a felnőtt, hanem hogy mit csinál, ugyanis azt tudják másolni. Ha azt látja a gyerek, hogy a szülő az összes pénzt feléli hó végére, akkor azt viszi tovább, ha viszont azt, hogy a szülő az impulzusvásárlást el tudja halasztani, félretesz és takarékoskodik, akkor pedig azt. Mindkettő egy minta, és egyáltalán nem mindegy, hogy a gyerek mit lát.
A karácsony pedig egy borzasztóan erős érzelmi pillanat, így a tanításra is kiváló, a szülő meg tudja mutatni, hogy ő hogyan kezeli a saját pénzügyi dolgait, „a gyerek pedig ezt egy életre továbbviszi”. S ugyan nem feltétlenül kell ezt a fa alá tenni, elég ha a gyerek tudtára hozzák, hogy ez van, ezzel a későbbiekben tud majd számolni. Ez ugyanis hatalmas előnyt, biztonságot jelent majd számára. Ugyanígy az is, ha a gyermek azt látja, hogy a pénz nemcsak azonnali felhasználásra való, hanem jövőépítésre is.
De ugyanígy lehet a gyerek jövőjébe fektetett ajándék például egy nyelvtanfolyam, zenei különórák, sportlehetőségek, digitális készségek fejlesztése… A szakember szerint ez mind-mind olyan ajándék, amelynek nem biztos, hogy azonnal örül a gyerek, viszont hosszabb távon mindenképpen a hasznára válik, profitálni fog belőle. Ezek biztosan „olyan ajándékok, amelyek nem porosodnak majd a polcon” – véli a tanácsadó. Önbizalmat, tudást és lehetőséget ad a gyermekeknek, amiből egy életre előnyt kovácsolhatnak maguknak.
Pénzügyi tudatosság
A szakértő azt is elárulta, hogy a gyerekek hamarabb megértenek dolgokat, mint ahogy azt a felnőttek gondolnák, tehát egy 5-6 évesnek már simán el lehet magyarázni – nyilván gyereknyelvre leegyszerűsítve –, hogy miként működik, és az élethez hogyan kapcsolódik a pénz. Saját példájából kiindulva kifejtette, hogy amikor leült a gyerekekkel („kicsit későn, 8-9 éves korukban”) és elmagyarázta nekik, hogy havonta mire megy el „apa és anya pénze”, és a gyerekek döbbenten tapasztalták meg, hogy nem ingyen laknak a lakásban, van rezsi, az autót tankolni kell, és az étel is pénzbe kerül. Hiszen a gyerekek eddig csak azt látták, hogy minden ott van és minden működik, de a mögöttes dolgokról nem tudtak semmit.
De nekünk is annyira természetes, hogy fizetjük a rezsit, hogy fel sem merült bennem, hogy a gyerek ezt nem tudja
– villantotta meg a másik oldalt is a szakértő. Hozzátette, hogy valószínűleg sok családnál működik az, hogy a szülők megőrzik azokat a pénzeket, amelyeket a gyerekek kapnak akár karácsonyra, és majd később együtt megbeszélik, hogy mire költsenek belőle. Ez pedig szintén egy jó módszer lehet, hiszen ha a gyermek valamire spórol, de közben valamit mégis hirtelen meg akarna venni belőle, akkor meg lehet vele értetni, hogy „megveheted, de akkor az, amire spórolsz, egyelőre nem lesz meg”. És akkor majd a gyermek eldönti, hogy melyik a fontosabb számára.
Ingyenpénz?
Gelei-Tóth Gabriella elmesélte azt is, hogy az év végi „sláger” mindig a nyugdíjbiztosítás. Kiemelte, hogy látott olyat, hogy a szülő elindította a 16-18 éves gyereknek a biztosítást – akár kis összeggel is –, hiszen a gyerek ilyen korban még nyilván nem fog a saját nyugdíjas éveire gondolni, viszont ezzel „óriási előnybe tudja hozni később a saját gyerekét”. Az is megszokott koncepció, hogy egy ideig a szülő fizeti a részleteket, utána pedig, ha már a gyerek felnőtt és munkába állt, akkor átveszi tőle.
A pénzügyi tanácsadó arról is beszélt, hogy év végén szintén slágertéma a személyi jövedelemadó, az egészségpénztár, az önkéntes nyugdíjpénztár és az önsegélyező pénztár is, ugyanis ekkor még az emberek szabadon hozzáférnek a tárgyévi szja-jukhoz. Ugyanis ezek a pénztárak éves befizetésekkel dolgoznak, és 2026-ban fizetik majd vissza az szja-ból az ezekből visszajáró, visszaigényelhető részeket.
Decemberben még ki lehet maxolni ezeket az összegeket
– hívta fel a figyelmet. Elkülönített két kalapot – az egyik a nyugdíjbiztosítás, a másik az összes többi –, az elsőből éves szinten 130 ezret, a második kupacból összesen 150 ezer forintot lehet majd visszaigényelni, ha valaki eléri a maximális befizetéseket (650 és 750 ezer forint). Ez évente 280 ezer forint, tehát megéri év végén még befizetni annyit – ha valaki teheti –, hogy a maximális összeg meglegyen, így a visszaigénylés is maximális lehet.
Az egészségpénztáraknál egyébként fontos módosítást jelentettek be 2025-ben, hiszen eddig fél évig „öregbíteni” kellett a pénzt a pénztári számlán – vagyis gyakorlatilag parkoltatni kellett felhasználás előtt –, viszont most ezt eltörölték, így mondjuk a lakástörlesztőt nem kell a banknak is és a pénztárba is befizetni, hanem elég egy helyre. S mivel ezt általában két emberre kötik – mármint a lakáshitelt –, ezért mindkét embernél meg lehet csinálni ugyanezt, ugyanúgy visszaigényelhető majd 2026-ban a 20 százalék, egy tizenöt-húszéves tartamnál pedig ez már többmilliós tétel.
Gyakorlatilag ez ingyenpénz, persze van vele egy kis meló, de rengeteget lehet vele spórolni
– mondta Gelei-Tóth Gabriella. Hozzátette, hogy „aki ezeket nem veszi igénybe, az gyakorlatilag az államot támogatja, ajándékot ad az államnak a saját személyi jövedelemadójából”. Nagyon sokan ezt amúgy azért nem veszik igénybe, mert nem tudnak róla, mások pedig egyszerűen lusták ennyit „szöszölni” vele - közölte az index.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
