Nemcsak az Egyesült Államok küzd az értékes bányakincsekért. Az Európai Unió és Kína is nyomul Grönlandon. De a tényleges kitermelésre még hosszú éveket kell várni. A szigeten nincsenek utak, a hajózás veszélyes, s hiányzik a munkaerő.
Vajon miért nincs bányaipari „aranyláz” Grönlandon, ahol minden fontos nyersanyag fellelhető, amire az okostelefonok, az elektromos autók és a sugárhajtású vadászgépek gyártóinak szükségük van. Csupán a zord éghajlattal, a hajózási veszélyekkel, a korlátozott infrastruktúrával és a helyi munkaerő hiányával kellene megbirkózni az ásványkincsek kitermeléséhez.
Ritkaföldfém-fegyver a kereskedelmi háborúban
Nem véletlenül mondta Donald Trump megválasztott elnök, hogy az Egyesült Államoknak szüksége van Grönlandra a nemzetbiztonság érdekében. A sziget egyik vonzereje a ritkaföldfémek, fémek és egyéb kulcsfontosságú nyersanyagok. Amerika ezeket korábban Kínából szerezte be, ám Peking fegyverként használja a monopóliumát a kereskedelmi háborúban. Miután az Egyesült Államok ritkaföldfém-importjának 72 százaléka és grafitigényének 40 százaléka Kínától függ.
Grönland egyre vonzóbb azok számára, akik abban reménykednek, hogy megtörhetik Kína befolyását a ritkaföldfémek exportjában
– mondta Marc Lanteigne, a Tromsoi Egyetem professzora, hozzátéve: az éghajlatváltozás segíti a grönlandi bányászat fejlődését, de a tényleges kitermelésre még hosszú évekig kell várni.
Hómezős beruházások egy zord terepen
Hiába melegszik az éghajlat, vannak változatlan tényezők: hiányzik az infrastruktúra és a munkaerő, emiatt a helyi bányászat drága és nehézkes.
Száz aktív bányászati engedély van kiadva a szigeten, de csupán két bánya működik.
Magas indulási költségek fékezik a beruházásokat, hiszen minden bányát a semmiből kell kiépíteni egy zord terepen. A szigeten nincsenek kiépített utak a települések között, a partok mentén úszó tengeri jég miatt pedig különösen veszélyes a hajózás. A szigeten 57 ezren élnek, vagyis külföldi munkavállalók nélkül elképzelhetetlen nagyszabású ipari tevékenység.
Finanszírozási oldalról Grönland azon döntése okoz gondot, mely pár éve
betiltotta az uránbányászatot, elijesztve a befektetőket.
Bár Donald Trump érdeklődése nyomán felélénkült a grönlandi bányarészvények kereslete.
Európa és Kína is nyomul Grönlandon
Az amerikai Critical Metals vállalat ellenőrző részesedéssel rendelkezik a dél-grönlandi Tanbreez ritkaföldfémprojektben. Az első pakettet 2022-ben vásárolták a többit tavaly. Tervük, hogy 2027-ben megkezdik a ritkaföldfémek kitermelését. Tárgyalnak az amerikai kormánnyal a bánya finanszírozásáról, valamint a Lockheed Martinnal a szállítási megállapodásokról.
Külszíni bányát nyitnak és repülőteret is építenek a szigeten.
Nem az Egyesült Államok az egyetlen világhatalom, amely Grönland kincseiért küzd. Tavaly az Európai Unió stratégiai partnerséget írt alá Grönlanddal a kritikus fontosságú anyagok kutatása, kitermelése és feldolgozása terén való együttműködésről. Peking is régóta törekszik gazdasági jelenlétének növelésére a térségben, beleértve a grönlandi bányászatba történő befektetéseket. Emlékezetes, hogy a Pentagon 2018-ban megakadályozta, hogy Kína finanszírozzon három repülőteret a szigeten - közölte a vg.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
