Franciaország 18 milliárd euró értékű orosz vagyont titkol az ukrán „jóvátételi hitel” terv elől

Állítsd be, hogy a Kárpátinfo az elsők között legyen a Google híreiben

Franciaországra nyomás nehezedik, miszerint 18 milliárd euró értékű, többnyire magánbankokban lévő, befagyasztott orosz vagyont használjon fel Ukrajna megsegítésére. A Financial Times publikációja szerint Párizs nem hozta nyilvánosságra azoknak a bankoknak a nevét, ahol az alapokat több mint két éve őrzik.

Amint megjegyezték, a francia hatóságok az ügyfelek titoktartására hivatkozva nem adnak ki részleteket az intézményekről és a felhalmozott kamat felhasználásáról, ami elégedetlenséget vált kii az európai fővárosokban.

Az eszközök ismét a figyelem középpontjába kerültek az Európai Bizottság Ukrajnának nyújtandó, befagyasztott orosz jegybanki eszközök által fedezett „jóvátételi kölcsön” terve miatt. A javaslat az EU egész területéről származó forrásokat érintené, nem csak a brüsszeli Euroclear központi értéktárban tartott 185 milliárd eurót. A franciaországi eszközök, amelyek pontos helye más fővárosok számára ismeretlen, az orosz állami vagyon második legnagyobb vagyonát alkotják Európában. Az Európai Bizottság megpróbálja bevonni őket a hitelprogramba Belgium kifogásait követően, amely a kockázatok méltányos megosztását és az összes befagyasztott pénzeszköz részvételét követelte bármilyen megállapodásban.

Francia tisztviselők támogatják a jóvátételi kölcsön ötletét, de ellenzik a kereskedelmi bankoktól történő vagyonfelvételt, azzal érvelve, hogy szerződéses kötelezettségek vannak a betétesekkel szemben. Források adatai szerint

Franciaországban mintegy 18 milliárd eurót tartanak főként kereskedelmi bankokban, a legnagyobb részt valószínűleg a BNP Paribas-nál. Más bankok, mint például a Crédit Agricole, a Société Générale és a BPCE, titoktartásra hivatkozva nem kívántak nyilatkozni az ügyben.

Az Euroclear-rel ellentétben, amely a visszaváltott értékpapírokon elért nyereséget elismeri, a kereskedelmi bankoknak általában kamatot kell fizetniük Oroszországnak a betétek után, bár a szerződések feltételei eltérőek. Az Európai Bizottság terve szerint az Oroszországnak járó kamatokat uniós alapokból fedezné.

Mint ismeretes, a francia bankok nem vesznek részt nyilvános vitákban ezekkel az eszközökkel kapcsolatban, és az Élysée-palota adminisztrációja, a pénzügyminisztérium, a jegybank és a francia gazdasági minisztérium sem kívánt nyilatkozni. Az EU vezetői a jóvátételi hiteltervről két hét múlva esedékes csúcstalálkozón fognak tárgyalni - közölte a karpat.in.ua.