/ Gazdaság
Német állami cég veszi a sok orosz LNG-t Franciaországnak / Fotó: AFP
Német állami cég veszi a sok orosz LNG-t Franciaországnak / Fotó: AFP
Állítsd be, hogy a Kárpátinfo az elsők között legyen a Google híreiben

Oroszország háborús gépezete továbbra sem áll le, ráadásul a béketárgyalások és a szankciók ellenére Európa finanszírozza az ukrajnai konfliktust azáltal, hogy tovább üzletel Vlagyimir Putyinnal. Az elmúlt évben csaknem 20 százalékkal nőtt az orosz cseppfolyósított gáz behozatala az Európai Unióba, de az európai gazdák sem tudnak lemondani az orosz műtrágyáról. A Bild feltárta, hogy miközben Európa Ukrajnát támogatja a háborúban, a gyakorlatban a kontinens továbbra is vásárol energiahordozókat és egyéb árukat Oroszországtól.

Hirdetés

Folyamatosan zajlanak a tárgyalások az ukrajnai háború lezárásának érdekében, de nem úgy tűnik, hogy Oroszország rövid úton befejezné a konfliktust. A Bild című német lap azt járta körbe, hogy Európa – közte Németország is – tovább üzletel Moszkvával, és milyen leleményesek a vállalatok, ha a szankciók kijátszásáról van szó.

Ugyan az Északi Áramlaton keresztül már nem érkezik orosz földgáz Európába, azonban létezik egy kiskapu, és ezt 2024-ben is kihasználták, ugyanis az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatala 19,3 százalékkal emelkedett az Európai Unióban. A Német Környezetvédelmi Segélyszervezet (DUH) adatai szerint csak egyedül a német állami tulajdonban lévő SEFE vállalat 58 szállítmányt rendelt Moszkvától, összesen mintegy 4,1 millió tonnát, ehhez képest 2023-ban 12 szállítmány érkezett, 880 ezer tonna cseppfolyósított földgázzal.

Az energiaimport azonban nem korlátozódott az LNG-re, egy alsó-szászországi fűtőelemgyár az elmúlt évben 68,6 tonna orosz uránt vásárolt. A hannoveri környezetvédelmi minisztérium szerint ez 66 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.

India az elmúlt hetekben újabb megállapodást kötött Oroszországgal kőolaj vásárlásáról, a háború kezdete óta az ázsiai ország lett a legfőbb partnere Moszkvának. Az indiai cégek pedig szépen kerestek a gázolaj és a benzin Európába történő továbbértékesítésén. Az Európai Unió azonban 2026. január 21-től gátat szab ennek a gyakorlatnak: ekkor lép életbe az importtilalom az olyan finomított olajtermékekre, amelyeket más országokban orosz nyersolajból állítottak elő.

Kibújnak az európai cégek a szankciók alól

A német vállalatok is különböző kibúvókat kerestek a szankciók alól, hogy tovább üzletelhessenek Oroszországgal, ehhez pedig az egyik tranzitország Kirgizisztán.

A közép-ázsiai országba irányuló export 2024-ben 700 millió euróra emelkedett, a 2020-as szint 17-szeresére. Gazdasági szakértők úgy vélik, így mikrochipek és egyéb technológia közvetlenül áramlik tovább Oroszországba.

A mezőgazdaságban sem változott a helyzet, az európai gazdák továbbra is importálnak műtrágyát Oroszországból. Csak 2024-ben a műtrágya-behozatal több mint 33 százalékkal, mintegy 1,75 milliárd euróra emelkedett.

Kereskedelmi szakértők szerint Oroszország a világ legnagyobb műtrágyaexportőre, 2023-ban az ország kivitelének mintegy 13 százalékát értékesítette az Európai Unióba.

A német csúcsmárkák is újranyitották üzleteiket Oroszországban, mintegy 1400 cég összesen 20 milliárd eurós forgalommal. Köztük volt a Nivea, amely 2024-ben a cég teljes forgalmának 1,5 százalékát Oroszországban érte el. De a Metro (91 üzlet mintegy 8000 munkavállalóval), a Hochland és a Merck sem vonult ki a kelet-európai országból

- közölte az index.hu.

Forrás