Kovács Zoltán: Brüsszel olajembargó-javaslata „nagyon messze van” attól, amit Magyarország el tudna fogadni

Magyarország nyersolajellátása 65 százalékban, földgázellátása 84 százalékban az Oroszországból érkező importtól függ, és ebből is világosan látszik, hogy az orosz nyersolaj embargójáról szóló brüsszeli javaslat „nagyon messze jár attól”, ami Magyarország számára elfogadható lenne – mondta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a BBC televíziónak.

A BBC HardTalk című politikai magazinműsorában csütörtökön elhangzott interjúban Kovács Zoltán kijelentette: ez nem politikai vagy bármilyen egyéb ízlés miatt van így, hanem azon egyszerű fizikai oknál fogva, hogy nincsenek helyettesítő források, és bármiféle ilyen kérés teljesítése teljesen romba döntené a magyarok életvitelét és a magyar gazdaságot - írja az MTI.

Arra a felvetésre, hogy olyan EU-országok, amelyek Magyarországnál jóval nagyobb mértékben függnek az orosz energiahordozó-szállításoktól – köztük például Litvánia vagy Finnország – nem hajlanak az orosz olajimport embargójának megakadályozására, az államtitkár úgy válaszolt:

a fizikai realitás az, hogy Magyarország tengerpartok nélküli ország, és egyszerűen nem lehet másképp olajat behozni az országba, mint vezetékeken keresztül.

Hozzátette: a legrövidebb időszak, amely szükséges a változtatáshoz, 3-4 év, nem beszélve arról a félmilliárd euróról, amely ahhoz szükséges, hogy a magyar olajipar alkalmazkodjon az új realitáshoz.

Arra a kérdésre, hogy mindez azt jelenti-e, hogy ha az Európai Bizottság a tagországok elé terjeszti az orosz olajembargó ügyét, Magyarország élni fog vétójogával, Kovács Zoltán úgy fogalmazott: a rövid válasz az, hogy igen, de végső soron azt kell figyelembe venni, hogy az Európai Unió miként működik.

A javaslat nem a tagállamok, hanem Brüsszel részéről érkezett, és Brüsszelben pontosan ismerik az orosz olaj és földgáz arányát a magyar energiaellátási portfolión belül.

Így pontosan tudják azt is, hogy amit javasolnak, az ellentétes Magyarország érdekeivel, és ellentétes azzal is, ami fizikailag egyáltalán megvalósítható – fogalmazott a BBC-műsorban a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár.

Hozzátette: a magyar kormány tette a legnagyobb erőfeszítéseket az energiaellátás diverzifikálására, ám nem Magyarország tehet róla, hogy a nyugatról és a délről érkező vezetékek kapacitása nem elégséges a magyar gazdaság földgáz- és olajellátásához, és arról sem, hogy a nyugatról érkező vezetékek ugyanazt az orosz olajat és földgázt szállatják, mint a keleti irányból érkezők.

Kovács Zoltán szerint a magyar gazdaság és a magyar háztartások számára elengedhetetlen az energiaellátás, és ebben nincs helye kompromisszumnak.

Arra a felvetésre, hogy az orosz olajért történő fizetés módjának és Ukrajna felfegyverzésének kérdésében Magyarország teljesen más úton jár, mint a többi EU- és NATO-tag, az államtitkár kijelentette: Magyarország mindig is a béke oldalán állt, és a háború előtti, illetve a háború kitörése óta tett diplomáciai erőfeszítései is azt mutatják, hogy Magyarország az azonnali tűzszünet és a béketárgyalások leghangosabb szószólója.

Ennek van egy különleges oka is, mégpedig az, hogy 150 ezer magyar él a határ másik oldalán – mondta Kovács Zoltán.

Úgy fogalmazott: Magyarország pontosan tudja, hogy ki az agresszor, teljes mértékben kiáll Ukrajna mellett, és világosan értésre adta, hogy minden humanitárius segítséget megad, „de ne kérjenek olyasmit, amire a magyar választók pár hete egyértelműen nemet mondtak”.

Arra a kérdésre, hogy Magyarország támogatja-e Ukrajnát az orosz agresszió elleni fegyveres területvédelmi küzdelemben, Kovács Zoltán úgy válaszolt, hogy Magyarország támogatja Ukrajnát, de nem katonai eszközökkel, mert ez a magyar választók döntése. A magyar választók a békére adtak mandátumot a kormánynak, és ezzel elvetették Magyarország részvételét a háborúban – mondta az államtitkár.

Kovács Zoltán „az ostobaságok és hazugságok birodalmába tartozónak” nevezte azokat a BBC-riporter által idézett találgatásokat, hogy Magyarországnak esetleg területszerzési reményei lehetnek, és kijelentette, hogy „a hazugságok hazugságok maradnak, akárki terjessze is ezeket”.