Szlovákiában még a télen elfogyhat a gáz

Extrém téli hideg esetén még a tél vége előtt, február végére elfogyhat a gázkészlet északi szomszédunknál – derült ki az egyik szlovák televíziós csatornán lezajlott politikusi beszélgetésből.

Magyarország gázellátása ugyanakkor biztosított a hosszú távú orosz szerződéssel, és ezenfelül a rezsicsökkentés védi a magyar lakosságot az elszálló áraktól - írja a Hirado.

Brüsszel és Frans Timmermans klímacsomagja azonban tovább nehezíti a helyzetet, a gáztározók nincsenek megfelelő módon feltöltve Európában.

Ha a közelgő tél extrém hideg lesz, akkor Szlovákiában február végére elfogyhat a gázkészlet. Ebben az esetben nyolc-kilenc napra leállítanák a gyártóüzemeket – jelentette ki a földgázválságról értekezve Richard Sulík gazdasági miniszter a Markíza Televízió vasárnap esti politikai vitaműsorában – hívta fel a figyelmet a Körkép.sk, felvidéki magyar hírportál.

Sulík megjegyezte azt is, hogy amennyiben az elmúlt 20 év átlagának megfelelő hőmérsékletekre készülhetünk a télen, biztosan lesz elég földgáz az ipar és a lakosság kiszolgálásához. Ellenkező esetben a kormány a kettő vagy három legnagyobb hazai földgázfogyasztótól megvonná az áramszolgáltatást. Leállítanák például a vágsellyei Duslo termelését, hogy a lakosságnak a tél végéig jusson elég földgáz.

Egy másik felvidéki portál, a Ma7.sk megjegyzése szerint a miniszternek tudnia kell, hogy a sellyei óriásvállalatot eleve a leállás réme fenyegeti, hiszen képtelenek kigazdálkodni az elszállt energiaárak miatt többletköltségeket.

Gazdasági láncreakció

A szlovák gazdasági miniszter televíziós vitapartnere, Ladislav Kamenický egykori pénzügyminiszter kijelentette, hogy  az energiaárak növekedése már most befolyással van más termékek, többek között az élelmiszer és az építőanyag árának növekedésére. Szerinte a szlovák kormány nem számol a kompenzációval, mivel a költségvetésben nem különített el rá pénzt.

„Az embereket az fogja érdekelni, hogy mi mennyivel drágul. Annak ellenére, hogy ön fizetésemelésről beszél, jövőre sok emberre nagy problémák, sőt szegénység vár” – hangsúlyozta az exminiszter.

Sulík azzal hárított,  hogy a háztartások számára az energiaárak nem növekednek majd jelentős mértékben, a gáz ára pedig bizonyosan visszacsökken a 2020-as árak szintjére.

Magyarországot és Lengyelországot nem érte váratlanul a kialakult helyzet. A magyar kormány már az ősz elején közölte a magyar lakossággal, hogy felkészült a télre, miután szeptemberben tíz- plusz ötéves gázvásárlási szerződést kötött a Gazprommal.

A kontraktus hosszú távon garantálja Magyarország energiaellátásának biztonságát ebben a bizonytalanságokkal teli világban tizenöt évre, egyben megvédi a rezsicsökkentés eredményeit.

Zöldpolitikából rezsikatasztrófa

Orbán Viktor október 21-én, a brüsszeli EU-csúcson arról beszélt, hogy az Európai Bizottság és annak alelnöke, Frans Timmermans zöldmegállapodásért felelős biztos új klímacsomagjával lerombolja a középosztályt, az elviselhetetlenségig megemeli az energiaárakat és szétveri az európai gazdaságot.

„Az egész európai demokrácia a középosztályon áll vagy bukik. Az európai demokráciát sodorják veszélybe, akik az egekbe emelik az áramnak és a gáznak az árát. Ezért ezt a tervet vissza kell vonni és teljesen újra kell gondolni” – fogalmazott akkor a kormányfő.

Orbán Viktor akkor hangsúlyozta, hogy bár Brüsszel hónapokkal korábban megígérte, mégsem készült hatástanulmány arról, hogy a timmermansi javaslatok hogyan érintenék a tagállamokat. Pedig ez egy meglehetősen égető probléma, ugyanis egy friss tanulmány szerint is az unió felnőtt lakosságának négyötöde aggódik az egyre magasabb energia árak miatt.

Brüsszel tagadja, hogy felelőssége lenne az elszállt energiaárak miatt.

A területért felelős uniós biztos korábban úgy nyilatkozott: vizsgálják, hogy történt-e spekuláció az energiaárak tekintetében. De szerinte az egyetlen hosszú távú megoldást a zöld-, vagyis a nap- és a szélenergia jelenti, amire mielőbb át kellene állnia egész Európának.

„Még nincs mindenki számára elegendő a megfizethető zöldenergiából, ezért fel kell gyorsítani az átmenetet” – fogalmazott Kadri Simson. De addig is fűteni kellene valamivel és az extrém téli hideg esetén komoly problémával szembesülhet Európa, főleg annak a fényében, ha a gáztározók készletei nem tartanak ki a tél folyamán.

Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti képviselője szerint Brüsszel késedelmesen reagál, hibát hibára halmoz, miközben már legalább hat hónapja cselekednie kellett volna, hogy megakadályozza az energiaárak hirtelen növekedését.

Hozzátette, az is egyértelmű hogy a gáztározók nincsenek megfelelő módon feltöltve Európában, „és az EU ahelyett, hogy a probléma megoldására koncentrálna, Magyarországot és Lengyelországot szidja, a jogállamisági kondicionalitást politikai zsarolóeszközként felhasználva”.