A jelenleg fennálló világrend elleni támadásnak nevezte Oroszország Ukrajna elleni támadását csütörtökön Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, leszögezve: nem szabad megengedni, hogy Moszkva megnyerje ezt a háborút.
Stoltenberg a norvégiai Utoya szigetén elmondott beszédében leszögezte: a szervezet érdeke az, hogy az ilyen jellegű agresszió ne lehessen sikeres - írja az MTI.
„A második világháború óta nem volt ilyen veszélyes a helyzet Európában” – emelte ki továbbá Stoltenberg,
egyúttal arra figyelmeztetett, hogy ha a Vlagyimir Putyin orosz elnök bármelyik NATO-tagország ellen rendelne el támadást, a szervezet összes tagállama mozgósítana.
Mindazonáltal leszögezte: a NATO nem azért van, hogy háborúzzon, a szervezet feladata a háborúk megakadályozása, és a béke megőrzése, s ezt teszi már több mint 70 éve.
Beszéde további részében Putyin szemére vetette, hogy egy teljes országot, egy teljes, ártatlan népet rohant le azért, hogy érvényt szerezzen politikai céljainak, s azzal vádolta, hogy a világrendet akarja megváltoztatni, és nem tartja tiszteletben más országok szuverenitását.
Stoltenberg úgy vélte, a kialakult konfliktusban a NATO-nak két feladata van:
Ukrajna támogatása és a harcok eszkalációjának megakadályozása, azaz elkerülni a NATO és Oroszország közti háborút.
Méltatta egyúttal az ukrán nép bátorságát, és hangsúlyozta: a szervezetnek morális kötelessége támogatni őket.
„Háborús cselekményeknek vagyunk tanúi, civilek elleni támadásoknak vagyunk tanúi, és a második világháború óta példátlan pusztítást látunk. Nem maradhatunk közömbösek” – jelentette ki.
Hangsúlyozta továbbá azt is, hogy Oroszország győzelme esetén Putyin azt hinné, hogy az erőszak a megoldás a vitás kérdések rendezésére, “és a következő a többi szomszédos ország lehet”.
„Ha békét akarsz, készülj a háborúra” – idézte a főtitkár a latin közmondást, s bejelentette, hogy a háború február 24-i kirobbanása óta mintegy 40 ezer katona működik a NATO parancsnoksága alatt, nagy részük a szervezet keleti határainál. Elmondta azt is, hogy a madridi NATO-csúcstalálkozón újabb, a védelmi kapacitás növelését célzó határozatokat fogadtak el.
Leszögezte: jóllehet Putyin azt akarta elérni, hogy a NATO visszavonja csapatait Oroszország határairól és felhagyjon a bővítéssel, ennek ellenkezőjét érte el,
hozzátéve, hogy a szervezet nemsokára tagjai között üdvözli Svédországot és Finnországot is.
Szülőhazájára, Norvégiára – amelynek 2005 és 2013 között miniszterelnöki tisztét is betöltötte – kitérve Stoltenberg arra figyelmeztette Oslót, hogy Putyin a szomszédos országokhoz intézett fenyegetései Norvégiát is érinthetik, és elsősorban az Oroszországból érkező kibertámadásokra hívta fel a figyelmet, valamint elismerően szólt a norvég kormány beruházásairól a hadi ipar terén.
„Az erős védelem az erős és stabil társadalmak alapja” – fogalmazott.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
MTI
A mentőszolgálatok közlése szerint halálos áldozata nem volt a támadásnak, eddig négy sérültet láttak el az orvosok.
A csapásokban legkevesebb egy ember meghalt és sokan megsebesültek.
A „valós európai béke” előfeltételeként említette továbbá hazája újjáépítését a háborút követően.
A hatósági vizsgálatok szerint az állam 100 millió hrivnya veszteséget szenvedett el.
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
