Diplomáciai vita alakult ki vasárnap Szerbia és Horvátország között amiatt, hogy a szerb elnök előzetes bejelentés nélkül látogatott volna el Jasenovacba, a második világháborús horvátországi koncentrációs tábor helyén épült emlékhelyhez.
Gordan Grlic Radman horvát külügyminiszter bejelentette: a zágrábi vezetés nem hivatalos csatornákon keresztül értesült arról, hogy Aleksandar Vucic szerb államfő ellátogatna a jasenovaci emlékműhöz - írja az MTI.
Elfogadhatatlan, hogy egy magas rangú állami vezető a megszokott diplomáciai kommunikációt kikerülve látogasson el egy másik országba.
Ez nem egy tengerparti nyaralás, az ilyen látogatásokról értesíteni kell a másik felet, egy elnök védett személynek számít – közölte.
A horvát indoklás ellenére a szerb kormány tagjai felháborítónak nevezték, hogy megtagadták Aleksandar Vucictól a beutazást, aki „magánemberként” rótta volna le tiszteletét a második világháborús áldozatok előtt. A horvát külügyi tárca szerint viszont egy külföldi állam magas rangú tisztségviselőjének látogatása nem lehet magánjellegű a jasenovaci emlékműnél.
Válaszlépésként a szerb belügyminisztérium bejelentette, hogy azok a horvátországi diplomaták és politikusok, akik Szerbiába utaznának, ezentúl különleges ellenőrzés alá esnek, és minden utazás előtt jelenteniük kell belépési szándékukat, illetve indokolniuk kell útjukat.
Ana Brnabic szerb miniszterelnök úgy fogalmazott: ez az újkori történelem legnagyobb botránya a szerb–horvát kapcsolatokban. Hozzátette: a szerb elnöknek nem azt tiltották meg, hogy belépjen Horvátországba, hanem azt, hogy a szerb áldozatok emlékhelyére látogasson.
„Nem tudom, hogy egyáltalán milyenek lesznek így a jövőbeli kapcsolataink”
– tette hozzá a kormányfő, aki szerint ezzel a lépéssel Zágráb „félelmetes üzenetet közvetít.
A jasenovaci komplexumban, amelyet „horvát Auschwitzként” is emlegetnek, becslések szerint mintegy 80-90 ezer embert öltek meg. Az áldozatok több mint fele szerb volt, de horvát és boszniai zsidókat, cigányokat és olyan horvátokat is kivégeztek, akik nem értettek egyet a második világháború idején kikiáltott Független Horvát Állam (NDH) nevű, usztasák vezette bábállammal. Az áldozatok között sok ezer gyerek volt. Az usztasák által 1337 napon át működtetett tábort 1945. április 22-én szabadították fel.
Szerbia és Horvátország között az 1991-1995-ös délszláv háborút követően is feszült maradt a kapcsolat. Időnként történik előrelépés, ám Belgrád és Zágráb is szívesen nyúl a történelmi vitákhoz és a viszálykodás felelevenítéséhez, ha belpolitikai érdekei úgy kívánják.
A horvát külügyi tárca szerint ezúttal is erről van szó, Belgrád azonban elutasította ezt a feltételezést.
Az üggyel kapcsolatban Aleksandar Vucic szerb elnök hétfő koraestére sajtótájékoztatót hívott össze.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
MTI
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
