Ma is érvényesek a Szovjetunióban harminc évvel ezelőtt megkísérelt államcsíny tanulságai: a társadalomnak és az államnak meg kell védelmeznie a demokrácia elveit - jelentette ki szerdán Moszkvában Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió első és utolsó elnöke, volt kommunista pártfőtitkár.
"A demokrácia és a jogállamiság elveinek védelme, a hatalombitorlás és kalandor akciók kizárása - erről a társadalomnak és az államnak mindig gondoskodnia kell. Hiszem, hogy Oroszország fejlődésének demokratikus útja az egyetlen helyes út, és hogy csakis ezen az úton tud országunk fejlődni és minden problémát megoldani" - mondta Gorbacsov újságíróknak, idézi az MTI.
Felidézte, ahogy 1991-ben a Fekete-tenger partján lévő Foroszban elutasította a puccsisták követelését, hogy hirdessen ki rendkívüli állapotot.
Az államcsíny részvevőinek fellépést bűncselekménynek és kalandorságnak minősítette.
Szavai szerint a puccs az ő és az orosz elnök (Borisz Jelcin) szilárd álláspontjának, valamint moszkvaiak ezreinek, köztük közéleti személyiségek és képviselők bátorságának köszönhetően bukott meg.
"Az emberek nem akartak visszatérni a régi rendhez. A peresztrojka eredményeként létrejött demokratikus intézmények általában kiállták a próbát" - hangoztatta.
Gorbacsov szerint a puccs meggyengítette őt és megnehezítette a Szovjetunió egyben tartására irányuló erőfeszítéseit.
"A (szovjet)köztársaságok függetlenségi nyilatkozatokat fogadtak el. De még mindig volt esély arra, hogy megújult alapon megőrizzék az Uniót. Decemberben azonban jött a második csapás - a Belovezsszkaja Puscsa-i összeesküvés,
amelyet Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország vezetői követtek el, és amely kimondta a Szovjetunió végét" - tette hozzá Gorbacsov.
A volt államfő összegzése szerint a puccs szervezői, magukat igazolandó, azt állították, hogy indítékuk az ország megmaradása iránti aggodalom volt, "ám kalandjuk következményei katasztrofálisnak bizonyultak" és "óriási a felelősségük az ország összeomlásában".
A Szovjetunióban 1991. augusztus 19-21-én államcsínyt kísérelt meg végrehajtani az ország több, a gorbacsovi glasznoszttyal (nyilvánossággal) és peresztrojkával (átalakítással) szembeszegülő vezetője. A puccsistákból összeállt a Rendkívüli Helyzet Állami Bizottsága (GKCsP), amely megpróbálta megbuktatni a szovjet elnököt és megakadályozni egy új államszövetségi szerződés aláírását, amely a Szovjetunió megalakulásáról szóló paktum helyébe lépett volna.
A GKCsP tagjait letartóztatták.
A VCIOM állami közvélemény-kutató intézet szerdán közölt felmérése szerint a megkérdezett oroszok 21 százaléka tudta csak megmondani, hogy mit jelent a GKPCsP rövidítés. A 45-59 éves korosztályban ez az arány 28, a 35-44 évesben pedig 26 százalék volt. A válaszadók 63 százaléka a puccsista bizottság egyetlen tagját sem tudta megnevezni, és csak 47 százalékuk tudott róla, hogy három évtizede puccsot kíséreltek meg a Szovjetunióban.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
MTI
Ungváron elbúcsúztatták a 40 éves Katasinszkij Arturt, aki 2026 februárjában esett el a fronton. A katonát a Dicsőség dombján temették el.
A légvédelem 154 drónt semlegesített az ország északi, déli és keleti régióiban, azonban 10 helyszínen 12 drón célba talált.
A biztonság és a stabilitás jelenti a legnagyobb vonzóerőt a határ mentén fekvő régióban.
A mostani hosszabbítás 2026. augusztus 2-ig lesz érvényben.
Ez a finomító részt vesz az orosz hadsereg ellátásában Ukrajna területén.
A mentőszolgálatok közlése szerint halálos áldozata nem volt a támadásnak, eddig négy sérültet láttak el az orvosok.
A csapásokban legkevesebb egy ember meghalt és sokan megsebesültek.
A „valós európai béke” előfeltételeként említette továbbá hazája újjáépítését a háborút követően.
A hatósági vizsgálatok szerint az állam 100 millió hrivnya veszteséget szenvedett el.
