Templomainkban, városok és falvak terein betlehemet építünk a megszületett Üdvözítővel, és rácsodálkozunk a jászol fölé hajló Mária és József tekintetére, ahol a kimondhatatlan titok fekszik – a megtestesült Isten, az Atya egyszülött Fia, aki „szolgai alakot öltve kiüresítette önmagát, és hasonló lett az emberekhez” (Fil 2, 7).

A mi Urunk és Üdvözítőnk, Jézus Krisztus születése szívünkben, templomainkban, házainkban és minden Istenre szomjazó emberi szívben belső örömet és nyugalmat hoz.