Franciaország | 2021. 01. 19. – 14:00 |
Címlapképünk illusztráció. Fotó: Internet

Hirdetés

Fontos következményekkel járó döntés született a napokban Strasbourgban az Emberi Jogok Európai Bíróságán: a törvényszék kimondta, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre Ukrajna Krím félszigettel kapcsolatos, Oroszország elleni keresetének ügyében.

Az ügy pikantériáját az adja, hogy a döntést követően mind Moszkva, mind Kijev saját győzelméről beszélt - írja a Magyar Nemzet.

A per lezárásáig azonban hosszú évek telhetnek el.

„A Krím félsziget ukrán visszatérésének a folyamata elindult”, „Megszületett Ukrajna első krími győzelme” – állították az elmúlt napokban az ukrán sajtóorgánumok. „A strasbourgi bíróság elismerte Oroszország de facto joghatóságát Krím felett” – ezt már az orosz média írta. Az Emberi Jogok Európai Bírósága csütörtöki döntését a Krím félsziget ügyében másként értelmezte Kijev és Moszkva. Akkor most kinek is lehet igaza?

A lényeg a részletekben rejlik

Ukrajna 2014 márciusában nyújtotta be keresetét a Krím félsziget ügyében Oroszországgal szemben. Kijev azt állította, hogy Moszkva február 27-től megszerezte a tényleges kontrollt a terület felett, amelynek következtében emberi jogi visszaélések, letartóztatások, kisebbségek elüldözése és gyilkosságok történtek. Ukrajna 12 cikkely alapján kért vádemelést, ebből a bíróság végül kilencet fogadott be, maga az eljárás ezek után indulhat.

Formailag a strasbourgi bíróság nem foglalkozhat azzal, hogy az adott terület a nemzetközi jognak megfelelően került-e egy adott országhoz – ők csak az emberi jogok betartását vizsgálhatják. Ebben az esetben azt az oldalt tekintik felelősségviselő félnek, amely nem de jure, hanem de facto ellenőrzi a területet. A lényeg azonban a részletekben rejlik.

Moszkva azt állítja, hogy 2014. március 18-án szerezte meg a Krím félsziget feletti irányítást, miután a két nappal korábbi referendumon a félsziget lakosságának 97 százaléka a terület Oroszországhoz való csatlakozásáról döntött.

A bíróság azonban most kimondta, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre, amelyek alapján kijelenthető, hogy Oroszország már jóval a referendum előtt, 2014. február végén katonai ellenőrzés alá vonta a Krím félszigetet.

Politikai jellegű kereset

A bíróságon Oroszország azzal érvelt, hogy Ukrajna keresete nem emberjogi, hanem politikai jellegű, és „az orosz katonák csak megakadályozták az erőszakot, és nem vonták effektív kontroll vagy joghatóság alá a Krím félsziget területét” – mondta tavaly szeptemberben Strasbourgban az orosz igazságügyi miniszterhelyettes, Mihail Galperin.

Az emberjogi bíróság szerint a Krím félszigetre bevonuló orosz katonák nem voltak passzív megfigyelői a terület kiválásának, hanem aktívan részt vettek az eseményekben, például a krími parlament február 27-i ostroma és a helyi hatalom leváltása során.

Hétezer panasz

Ukrajna az elmúlt években több nemzetközi keresettel fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához a Krím félsziget ügyében, de a most tárgyalt ügy az első, amelyet befogadtak. Ezen kívül a bíróság több mint hétezer egyedi panaszt kapott a félszigettel kapcsolatban, többek között az ott élő krími-tatárok és újságírók részéről.

A bíróság döntése precedenst teremthet a jövőre nézve, azonban a végső döntésig hosszú évek vagy akár évtizedek telhetnek el. Ciprus 1994-ben elindított keresete, amely a sziget északi felének Törökország 1974-es megszállásával kapcsolatos, már 2014-ben lezárult, és kilencvenmillió euró kompenzáció megfizetésére kötelezte Ankarát. Grúzia 2008-ban indított, az orosz–grúz háborúval kapcsolatos kereset végére tizenkét év után, január 21-én kerülhet pont.

Korábban hírt adtunk arról, hogy Ukrajna elítélte Navalnij őrizetbe vételét. Kijev az emberi jogok és a szólásszabadság megsértésének tekinti Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus őrizetbe vételét.

Továbbá emlékeztetünk arra is, hogy befogadhatók Ukrajna Oroszország ellen benyújtott panaszai. Az ukrán kormány kérelmének célja annak megállapítása, hogy Oroszország 2014. február 27. és 2015. augusztus 26. között a Krímben szisztematikus jogsértést követetett el, megsértve azzal az Emberi Jogok Európai Egyezményét.


Hirdetés

Kövessen minket a Facebook és az Instagram oldalainkon.
Iratkozzon fel a Telegram csatornánkra is.
Legyen jól informált!