Nagy-Britannia | 2020. 12. 18. – 17:00 |
Címlapképünk illusztráció. Fotó: Internet

Hirdetés

Az Edinburgh-i Egyetem kutatói öt gént azonosítottak, amelyek bizonyos változatai összefüggést mutatnak az intenzív ellátás szükségességével a koronavírus-fertőzöttek körében.

Most, hogy ismerjük ezeket a géneket, a szóban forgó fehérjék már most is létező gyógyszerekkel megcélozhatók - írja az Origo.

A genetikus különbségek és a betegség lefolyása közötti összefüggések kutatása a klinikai vizsgálatok után közvetlenül a második legjobb módja annak,

hogy hatékony kezeléseket találjuk egy betegség ellen.

Ha azonosítunk olyan géneket, amelyek egyértelműen befolyásolják a COVID-19-fertőzés súlyosságát, körülnézhetünk, akadnak-e olyan már létező és elfogadott gyógyszerek, amelyek e géneket célozzák.  

És ha sikerül ilyen gyógyszerre akadnunk, az lényegesen hamarabb elérhetővé válhat a súlyos Covid-betegek kezelésére, mint bármilyen újonnan fejlesztett vegyület.

„Az életet veszélyeztető fertőzéses állapotokra és az immunrendszer túlműködése okozta betegségekre való hajlam ismerten, örökletes.

Konkrétan a légúti vírusos betegségekre, például az influenzára való fogékonyság is öröklődő, és ismert módon bizonyos meghatározott genetikai változatokhoz kötődik" – írják az Edinburgh-i Egyetem kutatói a Nature folyóirat legújabb számában megjelent cikkükben.

Öt gén, ami a súlyos tünetek hátterében állhat

A cikk szerzői 208 egyesült királyságbeli intenzív osztályon ápolt összesen 2700 beteg DNS-ének tanulmányozásával öt olyan gént azonosítottak, amelynek bizonyos változatai összefüggést mutattak a COVID-betegség legsúlyosabb formájával. Ezek a gének – ismertetik a kutatók – funkció szerint két molekuláris folyamat, a vírusellenes immunitás és a tüdő gyulladása köré csoportosulnak.

A felfedezés segít azt is jobban megértenünk, miként károsítja a SARS-CoV2 a tüdőszövetet.

A kritikus lefolyású betegségek genetikájának tanulmányozására létrejött GenOMICC nemzetközi konzorcium kutatói a súlyos állapotú Covid-19 páciensek genetikai információját  más vizsgálatokba kontrollként bevont egészséges egyénekével hasonlították össze. A kontroll-genomok a UK Biobank, a Generation Scotland és a 100.000 Genomes genomikai adatbázisokból származtak.

A GenOMICC (Genetics of Susceptibility and Mortality in Critical Care – A hajlam és halandóság genetikája az intenzív ellátásban) egy intenzív terápiás orvosok által 2015-ben létrehozott globális konzorcium, melynek kutatási célja annak megértése, miként befolyásolják a genetikai tényezők a SARS-szal, influenzával, szepszissel és hasonló állapotokkal intenzív ellátásra szoruló betegek kezelésének kimenetelét.

Emiatt lehet szinte tünetmentes a COVID, vagy pedig életveszélyes

A COVID-dal intenzív osztályra került betegek és az egészséges önkéntesek genomjai között a legszembetűnőbb eltérés öt ponton: az IFNAR2, TYK2, OAS1, DPP9 és CCR2 génekben mutatkozott. Az tehát, hogy valaki e gének mely változatát hordozza, legalább részben magyaráztot adhat arra, mennyire súlyosan érinti a betegség. 

Amint az most már nyilvánvaló, egyesek lényegében tünetmentesen vészelik át a COVID-fertőzést, míg mások kritikus állapotba kerülnek tőle, és a hatalmas lefolyásbeli különbségek miértjei egyáltalán nem maguktól értetődőek.

A kulcsfontosságú gének azonosítása után a kutatók meg tudták jósolni, milyen gyógyszeres kezelés segíthet a betegeken, ugyanis a genetikai variánsok hasonló hatással bírhatnak, mint az adott gént befolyásoló bizonyos gyógyszerek.

A tudósok rámutattak például, hogy a TYK2 gén aktivitásának csökkenése véd a súlyos Covid-betegséggel szemben, és a JAK-gátlók osztályába tartozó gyulladásellenes szerek – például a baricitinib – reprodukálni tudják ezt a hatást.

Kimutatták továbbá, hogy az IFNAR2 gén aktivitásának fokozódása szintén védőhatással bír, feltehetőleg mert az immunrendszer sejtjei által kibocsátott vírusellenes védekező fehérjék, az interferonok hatását utánozza. Ahhoz azonban, hogy az ilyen irányú kezelés hatásos legyen, a betegség korai fázisában kell beavatkozni – figyelmeztetnek a cikk szerzői.

Nem a vírus, hanem az immunrendszer károsítja a tüdőszövetet

Most publikált eredményeik alapján a kutatók amellett érvelnek, hogy a további klinikai vizsgálatoknak azokra a gyógyszerekre kellene összpontosítaniuk, amelyek kimondottan ezeket a vírus- és gyulladásellenes útvonalakat célozzák.

„Ez a kutatás gyönyörűen váltja valóra az emberi genetika ígéretét a kritikusan súlyos állapotok megértésében. A szepszishez és az influenzához hasonlóan a Covid-19 betegségben is a saját immunrendszerünk az, és nem a vírus, ami a tüdőszövetet károsítja. 

Genetikai eredményeink iránytűként szolgálnak az immunrendszer útjelző tábláinak erdejében, és megmutatják a helyes ösvényt a kulcsfontosságú gyógyszercélpontok felé – mondta el Dr. Kenneth Baillie, a projekt irányítója és az Edinburgh-i Egyetemen működő Roslin Institute intenzív ápolástani konzulense.

Adataink közvetlen iránymutatást adnak arra nézve, mely gyógyszereket kell a tervezett klinikai vizsgálatok során a lista élére állítanunk. 

Mivel egyszerre legfeljebb néhány gyógyszert vizsgálhatunk, egy idejében meghozott jó döntés emberéletek ezreit mentheti meg."- Ez a munka nem jöhetett volna létre a betegek és családjaik nagylelkű hozzájárulása, az NHS kórházainak kutatócsoportjai, valamint szervezetek és magánemberek bőkezű támogatása nélkül" – hangsúlyozta a professzor.

Korábban hírt adtunk arról, hogy ötször halálosabb lehet a koronavírus az influenzánál. A Covid-19 vagy influenza miatt kórházi kezelésre szorulók közül a koronavírusos betegek esetében ötször nagyobb volt a halálozás kockázata, mint az influenzásoknál.

Továbbá emlékeztetünk arra is, hogy a koronavírus fertőzöttek száma már 74,9 millió a világon. A fertőzés 191 országban és régióban van jelen.

Forrás


Kövessen minket a Facebook és az Instagram oldalainkon.
Iratkozzon fel a Telegram csatornánkra is.
Legyen jól informált!


Hirdetés