Kárpátalja | 2021. 01. 31. – 13:33 |
A fűtött uborka értékesítése elakadt a pravoszláv húsvét után, de aztán májustól augusztusig végig jóval magasabb volt az ára a megszokottnál.

Hirdetés

Így év elején elengedhetetlennek tűnik a mögöttünk hagyott 2020-as esztendő tapasztalatainak összegzése. Már csak azért is fontos ez, hogy sikeresen megbirkózzunk az előttünk álló 2021-es év feladataival és szembe tudjunk nézni az újabb kihívásokkal. Barkaszi Ferenctől, a Kárpátaljai Vállalkozók Szövetségének (KMVSZ) falugazdász-szaktanácsadójától először azt kérdeztük, hogy szélsőségesnek tekinthető-e a 2020-as év időjárása?

– Az elmúlt 2020-as év több szempontból is rendhagyónak nevezhető. Az év tavaszán bevezetett karantén-intézkedések, a többször visszatérő erős tavaszi fagyok, szélviharok, aszályok és özönvizek nehezítették vagy tették tönkre sok ukrajnai mezőgazdasági vállalkozó múlt évi szezonját. Akik viszont szerencsésebbek voltak, végül kiugróan sikeres évet zárhattak, mivel az értékesítési árak egész évben jóval az azelőtti évek átlaga fölött alakultak. Ebből a szempontból tényleg különleges volt az év, ugyanis inkább az a megszokott, hogy hatalmas a piacokon a túlkínálat, mivel a helyben megtermelt áru jelentősen több, mint amennyit a helyi frissáru piacok fel bírnának venni. Közelebbről: Ukrajna múlt évi időjárása összességében szélsőségesnek nevezhető, de Kárpátalja időjárása mezőgazdasági szempontból csupán komplexnek mondható. Voltak kedvező és kedvezőtlen időszakok (pl. május és október), a bőséges csapadék sok kultúránál rekordtermést adott, míg másoknál (pl. kalászosok) a felét sem sikerült betakarítani a szokásosnak.

– Fóliás zöldségtermesztés: sikerek és kudarcok

A tavaszi szigorú karantén a fóliás retek piacát derékba vágta, mivel a hágón túlról nem jöttek a nagy felvásárlók, de még a bezárt helyi kispiacok kofái sem, ezért rövid időn belül hatalmas túlkínálat alakult ki, ami végül 2-3 hrivnya alá vitte a felvásárlási árat (ez már jóval az önköltség alatt van), és örülhetett a gazda, ha nem maradt a nyakán a hónapos retek.

A fűtött uborka értékesítése is elakadt a pravoszláv húsvét után, de aztán májustól augusztusig végig jóval magasabb volt az ára a megszokottnál, és a szezon végére az elmúlt tíz év legnagyobb bevételét adta annak, aki hozzáértően gondozta. Jellemző, hogy egyre többen térnek át az izolált talajközeges termesztésre. Az őszi fóliás uborka és a szabadföldi konzervuborka szokásos szezont zárt.

A fóliás paradicsom május-júliusi bevétele talán még az uborkán is túltett, valószínűleg azért, mert az Ilosva környéki tömegtermelőket két természeti katasztrófa is sújtotta a kiültetés utáni időszakban, ezért sokkal kisebb volt a paradicsomkínálat a megszokottnál, egészen augusztusig. Augusztusra beértek az ilosvaiak átültetett paradicsomjai és a nagybani piac a fitoftóra-járvány dacára is túlkínálatos lett, ami az őszi szezonban is végig érzékelhető volt.

– Milyen szezont zártak a csemegekukorica- és a burgonyatermesztők?

– Az utóbbi évek slágernövénye, a csemegekukorica, évről évre egyre nehezebben értékesíthető, ami magyarázható a piac felvevő képességének csökkenésével (a kárpátaljai turizmus recessziójával) és az árumennyiség egyidejű jelentős megnövekedésével. A helyzet csak októberre lett kedvezőbb, mivel addigra már a legtöbb termelőnek lefutott a szezonja. Jövőre várhatóan hasonló lesz a helyzet.

Nem panaszkodhattak a burgonyatermesztők sem az elmúlt évben, legalább is azok, akik meg tudták menteni a krumplijukat a fitoftórától.  Egész éven stabil kereslet volt a kárpátaljai piacokon a krumplira, ami valóban a belső ukrajnai szélsőséges időjárásnak is köszönhető volt.

Ha bőven van csapadék, akkor bőséges a káposztatermés, ami 2020-ra igaznak bizonyult. A piacokon egész évben a túlkínálat volt a jellemző, amit tovább rontott a hágón túlról ide érkező áru. Őszre már csupán 3-4 hrivnyára csökkent a felvásárlási ár, ami az önköltséget is alig fedezi, a piacra szállítás költségeiről nem is beszélve.

– Miként fognak emlékezni a szőlősgazdák a mögöttünk hagyott esztendőre?

– A szőlész-borászoknak is megpróbáltató évük volt. A sok csapadék nagyon erős járványokat generált! Minden gombás betegség egyszerre támadta a szőlőt, de közülük is a legtöbb kárt a feketerothadás, a szürkerothadás és a lisztharmat okozta, ami még a direkttermő fajtákon is megfigyelhető volt. Csak a legkiválóbb, legprecízebb szakemberek tudták megmenteni a szőlőt, de a hűvös évjárat a szokottnál alacsonyabb beérési mustfokokat és esetenként vadabb savakat produkált! A megcsappanó turizmus miatt sok bor maradt eladatlan, ami komoly jövedelem-kimaradás mellett, további tartályok, hordók beszerzését tette szükségessé az újbor elhelyezéséhez. Remélik, hogy idén jobb szezonjuk lesz.

A tavaszi fagykárok és a betegségek okozta sok veszteség ellenére nem volt nagyobb kereslet a gyümölcsre és a csemegeszőlőre sem a megszokottnál, ami megint csak a turizmus hanyatlásával mutat összefüggést. Kivételnek talán csak az almát tekinthetjük, ami a gyümölcsök között a legalapvetőbb, helyben is sok elfogy belőle és már egyre többen almalevet is készítenek, ami jelentősen emeli az almatermesztő jövedelmét, miközben csökken a piacok felőli kiszolgáltatottsága.

– Sokan állítják: eltűnőben a nadrágszíjparcellák…

– A szántóföldi növénytermesztés terén megfigyelhető a szakosodott gazdaságok megszaporodása az utóbbi tíz évben. Egyre szakszerűbb eszközökkel és technológiával termelnek a gazdálkodók, ami az elért termésátlagokban is megmutatkozik. A három legnépszerűbb kultúra termésátlagai az erre szakosodott gazdaságoknál: kukorica 7-8 tonna/ha, kalászosok 4-5 t/ha, a napraforgó pedig 2,5-3 t/ha, ami kb. 30%-kal magasabb, mint tíz évvel ez előtt. Ami viszont nem változott, az a gazdaságok tároló és szárítókapacitásának a hiánya, az inputok beszerzése terén tapasztalható fejletlenség, amit sajnos az erre rátelepedet kereskedők erősen ki is használnak.

A kukorica tekintetében 2020 rekordtermő évnek minősül Kárpátalján, ellentétben Ukrajna más megyéivel. A májusi csapadékos idő egyes gazdaságoknál a kelési százalékot és a gyomirtás hatékonyságát erősen lerontotta, de ahol mindent időben és jól végeztek, ott rekordtermések születtek. Sajnos a sok eső a tenyészidőt is megnyújtotta, így a kukorica októberre ritka helyen száradt le 23% szemnedvesség alá, így szárítás nélkül lehetetlen volt tárolni a morzsolt szemet, ezért sokan belecsúsztak a túl korán érkező őszi esős időszakba, ami a betakarítást végül lehetetlenné tette. Ez az oka annak, hogy a termés jelentős része még most sincs betakarítva, pedig ilyen jó betakarításkori ára (nyersen 3,5-4 hr/kg) még talán soha sem volt a szemes kukoricának. Aki tavaszig el tudja tárolni a kukoricáját, az várhatóan 6-7 hrivnyát is kaphat majd érte.

Ami a kukorica-betakarítást megnehezítette, a korán beálló őszi esőzések, ami a kalászosok vetését is sok helyen lehetetlenné tették. Aki nem készítette elő a földjét időben, az lemaradt az ősziek vetéséről. Sokan a kukorica után szerettek volna vetni kalászost, de ez most még a tavaszi kalászosokkal is nehezen lesz kivitelezhető, mivel az őszi szántások is nagyon rossz minőségűek. Már most is látható, hogy Kárpátalján hiány lesz a gabonafélékből, amiből a tavalyi évben is jelentősen kevesebb termett a szükségesnél, ezért a szemesek felvásárlási ára soha nem volt még ilyen magas mint most.

Kovács Elemér


  • A cikk a Kárpátinfo hetilap 25. évfolyamának 4. számában jelent meg.
  • Hetilapunkat megvásárolhatja terjesztőinknél, illetve előfizetheti a postán.
  • A Kárpátinfo hetilapot ONLINE is előfizetheti!
  • Lapunkat elolvashatja PDF formátumban is.

Hirdetés

Kövessen minket a Facebook és az Instagram oldalainkon.
Iratkozzon fel a Telegram csatornánkra is.
Legyen jól informált!