Kárpátalja | 2021. 01. 17. – 16:55 |
Címlapképünk illusztráció. Fotó: Internet

Hirdetés

A biotrágyák többéves használata rontja-e a talaj minőségi mutatóit? Sajnos még ma is ilyen kérdésre kell válaszolnom, pedig már nagyon sokszor írtam erről a cikkeimben, tudományosan alátámasztott eredményeket tártam az olvasók elé.

Tudjuk, hogy nincs talajélet mikroorganizmusok (hasznos gombák és baktériumok) nélkül, amelyek lebontják a növényi és állati eredetű maradványokat, és hasznos szerves anyaggá alakítják át, amiből évről évre a talaj alapvető és legfontosabb része, a humusz képződik. Ez mezőgazdasági szempontból a legfontosabb, mert minél magasabb a talaj humusztartalma, annál értékesebb a talaj, és annál nagyobb a termőképessége is. Sajnos nálunk, Kárpátalján földjeink 1/3-a nem alkalmas a mezőgazdasági termelésre. Ennek fő oka, hogy a pH-értéke csupán 2,5-3,5, a talajélet ilyen körülmények között minimálisra csökkent, és így a humusztartalom is minimális, ezért nem alkalmas a mezőgazdasági termelésre.

Szeretnék felhozni egy mindenkinek érthető példát a biotrágyák használatáról. Például aratás után, amikor otthagyjuk a szalmát a talaj felületén és utána beszántjuk, hogy szerves anyagot kapjunk. Ha biotrágyákat használunk, a lebomlási folyamat két-három hónap alatt megvalósul. Ez alatt a rövid idő alatt a biotrágyában lévő baktériumok lebontják a növényi maradékokat (szalmát) és hasznos makro- és mikroelemekké alakítják át, amit utána a növények használnak fel. Ez azt jelenti, hogy nagyon rövid idő alatt a növények kész táplálékhoz jutnak. Ha hagyományos módszert alkalmazunk, akkor ez a lebomlási folyamat elhúzódik két-három évig is. Úgy gondolom, ebből a példából mindenki megértette, hogy a biotrágyák használata hatékony és nélkülözhetetlen, valamint semmi mással nem tudjuk pótolni.

Ami nagyon fontos, a biotrágyákban lévő baktériumok (azotobakter) a levegőben lévő nitrogént (mint tudjuk a levegőben 78% nitrogén van) átalakítják hasznos nitrogén műtrágyává, pl. egy vegetációs időszak alatt 60 kg (hatóanyagot) biológiai nitrogént tud termelni, amit a növények felhasználnak. Ez megfelel 200 kg ammónium-nitrát műtrágya használatának. Ezenkívül a növényi maradékokból körülbelül 50-60 kg foszfort termel, ami a mi talajainkban rendkívül kevés és a foszfort tartalmazó műtrágyák igencsak drágák. Egyszóval, a biotrágyákban lévő baktériumok hasonlítanak a műtrágyákat termelő gyárakhoz, csak a különbség az, hogy ezek az alapvető makroelemeket saját maguk készítik elő és átadják a növényeknek.

És miért hasznos még a biotrágya? A fóliás zöldségtermesztésben (uborka és paradicsom) az egyik legveszélyesebb betegség, a fuzárium verticilium, amely sok termelőnek nagy fejfájást okozott, mert a vegyszerek használata nem hozta meg a kellő eredményt, kialakult a rezisztencia és ezért nem volt kellő hatása. Ennek leküzdésére alakítottuk ki az úgynevezett bioszekér programot a fóliákban is, amely alapja a biotrágyák használata együtt a mustár vetésével. Nagyon bizakodóak vagyunk ennek eredményességével kapcsolatosan.

Ne felejtsük el, hogy a biotrágyák használata csak akkor lehet eredményes, ha betartunk minden más agrotechnikai követelményt is.

Várom továbbra is kérdéseiket és szívesen válaszolok Önöknek. Tel.: 0975166318 vagy 0503723469.  

Novák András,
a Terra Dei szaktanácsadója


  • A cikk a Kárpátinfo hetilap 25. évfolyamának 1. számában jelent meg.
  • Hetilapunkat megvásárolhatja terjesztőinknél, illetve előfizetheti a postán.
  • A Kárpátinfo hetilapot ONLINE is előfizetheti!
  • Lapunkat elolvashatja PDF formátumban is.

Hirdetés

Kövessen minket a Facebook és az Instagram oldalainkon.
Iratkozzon fel a Telegram csatornánkra is.
Legyen jól informált!