Kárpátalja | 2021. 01. 10. – 11:11 |
Címlapképünk illusztráció. Fotó: Internet

Előző cikkünkben részletesen foglalkoztunk a palántanevelő fóliasátrak méretezésével, elhelyezésével, s felhívtuk a figyelmet arra, hogy ez nem csupán egy kisméretű fóliasátor, hanem egy speciális követelményeknek megfelelő, kellő felszereltséggel rendelkező létesítmény kell, hogy legyen. Ezek közül a legelső a megfelelően szabályozható fűtési rendszer kiépítése. Ugyanis csírázáskor éjjel-nappal biztosítanunk kell a 25 0C feletti hőmérsékletet, akár 15-20 fokos fagyban is! Aztán a szikleveles állapotban vissza kell venni a nappali hőmérsékletet 20 0C alá, míg éjszaka tartani kell a 16 0C-t. A lombleveles kortól viszont újra fel kell emelnünk a nappali hőmérsékletet 22 0C fölé. Mindeközben figyelemmel kell lennünk arra is, hogy éppen borús vagy napos idő van éppen. Tehát a sikeres palántaneveléshez nem egyszerűen egy megbízható fűtőeszközre, hanem fűtőberendezésre van szükség. A kettő közötti különbség később tisztázódik.

A legegyszerűbb a legnagyszerűbb?

A legelterjedtebb fűtőeszköz a palántanevelő létesítményekben még mindig a „fűrészporos kályha”. Valójában többnyire nem fűrészporral üzemelnek, hanem tűzifát égetnek el benne. Egyetlen előnye az olcsósága és az egyszerűsége, de nagyon nehéz vele a pontos hőmérséklet-szabályozás. És itt nemcsak a hőmérséklet-ingadozásra gondolok, hanem az egyenetlen hőmérséklet-eloszlásra a palántanevelőben: a hordó környékén túl meleg lesz, míg a széleken megfáznak a növények. Ezen a gazdák úgy próbáltak segíteni, hogy ventillátoros kazánokra cserélték le, vagy alakították át ezeket a fűtőeszközöket. Így ugyan egyenletesebb lett a hőmérséklet a palántanevelőn belül, de továbbra is nagyon nehéz a kellő hőmérséklet precíz beállítása. Ahhoz vagy ki kell költöznünk a palántanevelőbe, vagy megpróbáljuk automatizálni a hőmérséklet szabályozását.

A kettőzött rendszer

A megoldás lényege, hogy az alapnak számító ventilátoros kazán mellé a palántanevelőben beépítünk egy elektromos hőlégbefúvót is. Ezt egy hőrelé (szobai termosz-tát) kapcsolja be vagy ki, szükség szerint. Éjjel, vagy a nagyon hideg (és borús) nappalokon az alapfűtést a ventilátoros kazán biztosítja, az elektromos hőlégbefúvó csak amolyan biztonsági szerepet tölt be. Csak akkor kapcsol be, ha a hőmérséklet a beállított minimális hőmérséklet alá csökkenne, tehát megvédi a palántáinkat a megfázástól. Enyhe, napos időben viszont nincs értelme beindítani a fafűtéses ventilátoros kazánt. Ilyenkor az elektromos hőlégbefúvó marad csak működésben, miközben a hőrelét az optimális hőmérsékletre állítjuk be. Ez a technikai megoldás nem kerül túl sokba, miközben lehetővé teszi a viszonylag precíz hőmérséklet-szabályozást. Nem kevésbé mellékes az sem, hogy igen nagy biztonságérzetet is nyújt, hisz a fáradt gazda elszunyókálása esetén sem fagynak meg a palánták, még ha egy kicsit borsosabb is lesz a villanyszámla. Természetesen ezt csak a viszonylag kicsi palántanevelők esetében tudjuk alkalmazni, hiszen korlátozott a háztartási hálózatra kapcsolható elektromos fűtőberendezés teljesítménye. Beszerelése előtt mindenképpen konzultáljunk egy szakképzett villanyszerelővel!

A fejlődési irány

Nagyobb alapterületű palántanevelők esetén már mindenképpen érdemes egy melegvizes fűtési rendszert kiépíteni. A kazánhoz a fűtőcsöveket ajánlatos egy puffertartály közbeiktatásával bekötni, így biztosítható a precíz hőszabályozás. A keverőszivattyút egy hőrelé kapcsolja ki-be, miközben a kazánban folyamatosan mehet az optimális (tehát jó hatásfokú) égési folyamat, nem kell mesterségesen lefojtani a tüzet benne. A puffertartályt úgy kell méretezni, hogy legalább 8 órán át tudja biztosítani a palántanevelő hőigényét. Így az éjszaka folyamán nem kell folyamatosan kijárnunk, hogy fát tegyünk a tűzre.

A fűtőcsöveket ne a földre tegyük, mert így rengeteg hő menne veszendőbe, hanem a palántanevelő asztalok alatt felfüggesztve. Így sokkal könnyebben és gyorsabban tud a fűtési rendszerünk reagálni a hőmérséklet változására, különösen a napos-borús időjárási váltakozáskor.

Azonban ügyeljünk arra, hogy a fűtőcsövek megfelelő távolságra legyenek az asztal lapjától, mert különben egyenetlen lesz a hőmérséklet eloszlása. Az alapszabály az, hogy fűtőcsöveknek legalább olyan távolságra kell lenni az asztal lapjától, mint a két szomszédos fűtőcső közötti távolság.

Biztonsági szempontból ezt a rendszert is érdemes kiegészíteni a fent leírt elektromos hőlégbefúvókkal, ami egy esetleges üzemzavar esetén megmentheti a palántáinkat.

A konkrét számításokkal egy későbbi cikkben fogunk foglalkozni.

Gál István,
Pro Agricultura Carpatika Alapítvány


  • A cikk a Kárpátinfo hetilap 25. évfolyamának 1. számában jelent meg.
  • Hetilapunkat megvásárolhatja terjesztőinknél, illetve előfizetheti a postán.
  • A Kárpátinfo hetilapot ONLINE is előfizetheti!
  • Lapunkat elolvashatja PDF formátumban is.

Kövessen minket a Facebook és az Instagram oldalainkon.
Iratkozzon fel a Telegram csatornánkra is.
Legyen jól informált!


Hirdetés