Kárpátalja | 2020. 12. 19. – 19:11 |
Címlapképünk illusztráció. Fotó: Internet

Hirdetés

Cikksorozatunk előző részeiben azzal foglalkoztunk, hogyan lehetne csökkenteni a családi házunk fűtéséhez szükséges hőenergia önköltségét a lehető legolcsóbb fűtőanyag kiválasztásával, vagy a fűtési rendszer hatékonyságának növelésével. Felmerül a logikus kérdés, hogy nem kellene-e azzal is foglalkozni, hogy miképp tudnánk csökkenteni a házak hőigényét, energiafelhasználását, hiszen a jól ismert szlogen szerint: „a legolcsóbb energia az, amit nem használunk el”. De tényleg így van?

Hová megy a hőenergia?

A családi házunk fűtésére felhasznált hőenergia különböző utakon hagyja el az épületet. Az, hogy hol és mennyi hőenergia szökik meg, az házanként változik. Hisz egy vékony téglafal jobban hűl, mint egy vastag vályogfal, a cseréptető jobban szellőzik, mint az azbeszt hullámpala. Azonban a számításokhoz, pontosabban a becslésekhez jó alapot nyújthatnak a képen feltüntetett átlagértékek. Természetesen, amikor a falak hőszigetelését reklámozzák, akkor a falak hőveszteségére jóval nagyobb becslést ad a kivitelező cég, míg az ablakokat árusító cégek szerint a nyílászárókon keresztül történik a legtöbb hőveszteség...

Milyen sorrendben hőszigeteljünk?

A gazdák többségénél az első lépést az ablakok és ajtók cseréje jelenti. A nagyon rossz állapotban lévő, rosszul záródó nyílászárók esetében ez talán érzékelhető eredményeket is hozhat, különösen a lakatlan, fűtetlen szobákban, helyiségekben. De azokban a helyiségekben, ahol sokat tartózkodunk, ott kötelező a megfelelő szellőzés biztosítása. Ez a gyakorlatban a friss, de hideg levegő beengedését, és a meleg elhasznált levegő kiengedését jelenti. Ennek elmulasztása rossz közérzethez, betegségekhez, súlyosabb esetben akár szénmonoxid-mérgezéshez is vezethet. Ezen kívül ezekben a helyiségekben megemelkedik a levegő páratartalma is, ami a falak penészedéséhez vezethet. A nyílászárók cseréjét ezért feltétlenül össze kell kötni egy hővisszanyerős szellőzőrendszer kiépítésével, s a homlokzati falak hőszigetelésével egyszerre, vagy csak ezt követően kell elvégezni.

A  ház falának külső hőszigetelését érdemes kiegészíteni a fundamentumok hőszigetelésével a földfelszín alatt is! E nélkül olyan, mintha téli kabátban, de mezítláb állnánk a fagyos földön. A legjobb, ha ezen túl elszigeteljük a falat a fundamentumtól, hogy megakadályozzuk az úgynevezett „hőhidak” kialakulását. A homlokzati hőszigetelésnél figyelembe kell venni, hogy kb. 10 cm vastagságú szigetelést kell választanunk. Az ennél vékonyabb nem elég hatékony, miközben alig kerül kevesebbe. Például az 5 cm vastagságú szigetelés kivitelezése alig 10%-kal olcsóbb, miközben alig fele annyi energiát takarít meg, mint a 10 centiméter vastagságú hőszigetelés. E fölé (12-15 cm) csak a nagyon vékony falak esetén érdemes menni, mert a normál vastagságú falak esetén már alig jár plusz energiamegtakarítással.

A  plafonon keresztül távozó hő legalább annyi, mint a falakon át távozó energia. Amennyiben nincs beépítve és lakterületként használva a tetőtér, érdemes ennek a szigetelésével kezdeni. A hagyományos, gerendás szerkezet esetén a gerendák közötti hézagot töltjük ki hőszigetelő anyaggal. Beton födém esetén két megoldás van: megfelelő belmagasság esetén alulról szigetelhetünk a beton-födém és az álmennyezet között, vagy felülről a padlástérben.

 A tapasztalatok szerint a plafon hőszigetelése kivitelezhető a legolcsóbban, miközben arányaiban a legtöbb energiát így takaríthatjuk meg. Érdemes tehát ezzel kezdeni. Ezután következik a homlokzati falak hőszigetelése, majd a nyílászárók cseréje hővisszanyerő szellőztető rendszer kiépítésével.

Megéri-e?

Amennyiben elég gazdagok vagyunk és elég „zöldek”, azaz környezetbarátok, akkor feltétlenül. Svájcban, Németországban stb. ez nem kérdés, sőt, építési engedélyt csak maximálisan hőszigetelt épületekre adnak ki. A kárpátaljai magyar gazda azonban kénytelen előbb mérlegelni. Az első kérdés az, hogy mennyibe is kerül? Nos, a konkrét költségek igen tág határok között változnak, a családi ház méretétől, alakjától, a felhasznált anyagok minőségétől és árától, a kialkudott munkadíjtól függően.

A saját családi házunk esetében elvégeztem egy becslést, s elég érdekes eredményre jutottam. A plafon hőszigetelését viszonylag olcsón, kb. 1000 USD-ból meg lehet oldani. A falak külső hőszigetelése a fundamentum hőszigetelésével együtt kb. 4500 USD, míg a nyílászárók teljes cseréje a hővisszanyerő szellőztető rendszer kiépítésével együtt szintén nagyságrendileg 4500 USD-ba kerülne. Tehát összesen mintegy 10000 USD-t kellene ráköltenem a családi házunk hőszigetelésére. Természetesen új építésű házak esetében ezek a plusz költségek valamelyest alacsonyabbak lehetnek, hisz nem a teljes költséget kell számolnunk, hanem csak azt, amennyivel drágább az energiahatékony megoldás a „hagyományosnál”.

Például nekem újra kellene vakoltatnom a házunk homlokzatát a hőszigetelés után, ami plusz költséget jelent, míg az új építésű házak esetében ezt nem számítjuk be, hisz így is, úgy is ki kell vakolni a homlokzatot. Itt plusz költséget csak a szigetelőanyag megvásárlása és felhelyezése jelent.  

A következő kérdés az, hogy mikorra térül meg? Mivel ez a beruházás kb. negyedére csökkentené a fűtőanyag szükségletünket, ez a földgáz esetében évente 850 USD (24000 hrivnya) megtakarítást eredményezne, míg tűzifával való fűtés esetén 500 USD-t (14000 hrivnyát). Tehát, a megtérülési idő kb. 12-20 év, ami nem túl biztató, hisz az ilyen jellegű befektetéseknek 5 éven belül meg kellene térülniük.

Jó hír, hogy több európai országhoz hasonlóan már Ukrajnában is lehetőség van államilag támogatott, hosszú lejáratú, alacsony kamatozású hitelek felvételére a házak energiahatékonyságának javítására. Ezek az úgynevezett «теплі кредити», aminek a kamata ugyan megközelíti a 20%-ot évente, de az állam megtérítheti a teljes költség akár 35%-át is! Legalábbis egyeseknek...

Gál István,
Pro Agricultura Carpatika Alapítvány


  • A cikk a Kárpátinfo hetilap 24. évfolyamának 51. számában jelent meg.
  • Hetilapunkat megvásárolhatja terjesztőinknél, illetve előfizetheti a postán.
  • A Kárpátinfo hetilapot ONLINE is előfizetheti!
  • Lapunkat elolvashatja PDF formátumban is.

Kövessen minket a Facebook és az Instagram oldalainkon.
Iratkozzon fel a Telegram csatornánkra is.
Legyen jól informált!


Hirdetés