Európai Unió | 2020. 12. 15. – 14:08 |
Címlapképünk illusztráció. Fotó: Internet

Némileg csökkent tavaly, de így is óriási maradt a különbség az Európai Unió leggazdagabb és legszegényebb országa, Luxemburg és Bulgária között - derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által kedden kiadott, a tavalyi végleges adatokat tartalmazó jelentésből.

Vásárlóerő-egységben (PPS) számolva az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) és az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC) alapján is toronymagasan vezet a nyugat-európai nagyhercegség a 27 tagú közösségben - írja az MTI.

Bulgária javított, de továbbra is erős lemaradásban van.

Az uniós átlagot 100 százaléknak véve az euróövezetben az egy főre jutó hazai össztermék és az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás is 106 százalékra rúgott tavaly. Szinte minden ország esetében 1-2 százalékponttal mozdultak el az értékek 2018-hoz képest, így alig változott tavaly az országok sorrendje.

A leggazdagabb országban, Luxemburgban az egy főre jutó GDP 260 százaléka volt az uniós átlagnak, míg az utolsó helyezett Bulgáriában 53 százalék.

Egy évvel korábban, 2018-ban Luxemburg egy főre jutó GDP-je 261 százalék, Bulgáriáé pedig 51 százalék volt.

Tíz országban - Luxemburg, Írország, Hollandia, Dánia, Ausztria, Németország, Svédország, Belgium, Finnország és Franciaország - haladta meg az uniós átlagot az egy főre jutó GDP tavaly. A középmezőnybe - a 70 és 100 százalék közötti kategóriába - került Málta, Olaszország, Csehország, Spanyolország, Ciprus, Szlovénia, Észtország, Litvánia, Portugália, Szlovákia, Magyarország és Lengyelország.

A maradék öt országban - Lettországban, Romániában, Görögországban, Horvátországban és Bulgáriában - 70 százalék alatt volt a mutató.

A háztartások életszínvonalát jobban tükröző egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztásban is Luxemburg az első, az EU-s átlag 135 százalékával és Bulgária az utolsó az átlag 58 százalékával. Egy évvel korábban 136, illetve 57 százalékon állt a két adat.

Mindössze 9 ország haladja meg az uniós átlagot, Luxembourg mellett Németország, Ausztria, Dánia, Belgium, Hollandia, Finnország, Franciaország és Svédország.

Olaszország, Írország, Ciprus, Litvánia és Spanyolország a 90 és 100 százalék közötti, Portugália, Csehország, Málta és Szlovénia a 80 és 90 százalék közötti, Lengyelország, Románia, Görögország és Észtország pedig a 75 és 80 százalék közötti sávba került.

Az uniós átlag 75 százaléka alatt öt tagállam teljesít, Bulgária mellett Lettország, Szlovákia, Magyarország és Horvátország.

Az utóbbi három évben viszonylag stabil maradt az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás a legtöbb uniós tagállamban. Érzékelhető növekedést mutattak ki Romániában, ahol 2017-ben még az uniós átlag 70 százalékán, 2019-ben viszont már 79 százalékán állt az AIC.

Litvániában 89 százalékról 92 százalékra, Portugáliában 83 százalékról 86 százalékra, Máltán 82 százalékról 85 százalékra, Szlovéniában 80 százalékról 83 százalékra, Bulgáriában pedig 55 százalékról 58 százalékra kúszott fel ez a mutató.

Érezhető csökkenést jegyeztek fel Svédországban (109 százalék tavaly, 113 százalék 2017-ben), Németországban (122 százalék kontra 124 százalék), Ausztriában (118 százalék kontra 120 százalék) és Spanyolországban (91 százalék kontra 93 százalék).

Emlékeztetünk arra, hogy Ukrajnában jövőre 10%-kal emelkedhet a gáz ára. Az ukrán földalatti tárolókban lévő rekordmennyiségű gáztartalékok nem garantálják, hogy a lakosság számára a gáz ára nem fog emelkedni.

Továbbá hírt adtunk arról is, hogy Magyarországon a családok megtakarításaikat döntően ingatlanokba fektetik. A háztartások reáleszközeinek 67,5 százaléka ingatlanokban van.

Forrás

MTI


Kövessen minket a Facebook és az Instagram oldalainkon.
Iratkozzon fel a Telegram csatornánkra is.
Legyen jól informált!