MTI

Európa Tanács. Illusztráció
Európa Tanács. Illusztráció


A börtönök túlzsúfoltsága továbbra probléma számos európai országban, több tagállami börtönigazgatás számolt be arról, hogy 2023 januárjában több volt a fogvatartott, mint amennyi férőhely van az intézményekben; a második egymást követő évben emelkedett az európai börtönökben fogvatartottak száma - közölte az Európa Tanács csütörtökön.

A strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács 2023-as büntetés-végrehajtási statisztikája szerint az európai börtönökben 100 férőhelyre jutó rabok átlagos száma 2 százalékkal nőtt 2022 és 2023 januárja között, 91,7-ről 93,5 fogvatartottra.

A vizsgált 48 börtönigazgatóságból tizenkettő számolt be arról, hogy több embert tartanak fogva, mint ahány férőhelyes az intézmény. 100 férőhelyre Cipruson 166, Romániában 120, Franciaországban 119, Belgiumban 115, Magyarországon 112, Olaszországban 109, Szlovéniában 107, Görögországban 103, Svédországban 102, Észak-Macedóniában 101, Horvátországban 101 rab jutott.

A jelentés szerint 2023. január 31-én 1 034 876 fogvatartott volt az Európa Tanács tagállamainak börtöneiben. 2022 és 2023 januárja között az egymillió lakos feletti országokban 2,4 százalékkal nőtt a fogvatartottak aránya, százezer lakosra vetítve 113,5-ről 116,2 fogvatartottra, ami hasonló növekedést jelent, mint egy évvel korábban - írták.

Tizenhat büntetés-végrehajtási hatóság jegyzett fel jelentős növekedést a bebörtönzöttek arányában: Moldova (+52 százalék), Észak-Macedónia (+26 százalék), Ciprus (+25 százalék), Törökország (+15 százalék), Azerbajdzsán (+13 százalék), Írország (+12 százalék), Montenegró (+11 százalék), Örményország (+11 százalék), Horvátország (+10 százalék), Magyarország (+8,7 százalék), az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország (+8,3 százalék), Georgia (+8,2 százalék), Bulgária (+8,1 százalék), Ausztria (+6,8 százalék), Olaszország (+5,7 százalék) és Svédország (+5,1 százalék).

A bebörtönzöttek aránya csak Máltán (-22 százalék), Litvániában (-8,9 százalék), Észtországban (-8,8 százalék) és Görögországban (-5,2 százalék) csökkent.

Százezer lakosra Törökországban 408 fogvatartott jutott, Georgiában 256, Azerbajdzsánban 244, Moldovában 242, Magyarországon 211, Lengyelországban 194, Szlovákiában 183, Albániában 179, Csehországban 176, Litvániában 174 és Lettországban 172.

A jelentés beszámolt arról is, hogy a fogvatartottak több mint felét erőszakos, valamint kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt ítélték el. A kábítószerrel elkövetett bűncselekmények miatt elítéltek a fogvatartottak 19 százalékát tették ki. A bűncselekmények sorában továbbá az emberölés és a gyilkossági kísérlet (13 százalék), a lopás (12 százalék), a szexuális bűncselekmények (8,9 százalék), a rablás (7,7 százalék), valamint a testi sértés (13 százalék) szerepelt.

Az európai börtönökben átlagosan a fogvatartottak 27 százaléka volt külföldi. A fogvatartott külföldiek legmagasabb aránya Luxemburgban (78 százalék), Svájcban (71 százalék), Görögországban (57 százalék), Cipruson (55 százalék), Ausztriában (51 százalék), a Spanyolországhoz tartozó Katalóniában (49 százalék), Máltán 49 százalék) és Belgiumban (42 százalék) volt a legmagasabb.

A vizsgált büntetés-végrehajtási intézményekben a börtönlakók túlnyomó többsége férfi volt, mindössze 5 százalékos a nők aránya. A legmagasabb arányt Cipruson (9,2 százalék), Csehországban (8,5 százalék), Lettországban (7,7 százalék), Finnországban (7,7 százalék), Magyarországon (7,4 százalék), Spanyolországban (7,2 százalék), Szlovákiában (7,2 százalék) és Portugáliában (7,2 százalék) jegyezték fel.

A fogvatartottak átlagéletkora 38 év volt 2023 január elsején, ami megegyezik az egy évvel korábbi adattal. A fogvatartottak legalacsonyabb átlagéletkorát Bulgáriában (33), Svédországban (34), Franciaországban (35) és Dániában (35) jegyezték fel, a legmagasabbat pedig Szerbiában (50), Georgiában (44), Olaszországban (43), Portugáliában 41) és Spanyolország (41). A börtönlakók 14 százaléka 18 és 25 év közötti volt, 68 százaléka 26 és 49 év közötti, 15 százaléka 50 és 64 év közötti, és 3 százaléka pedig 65 éves vagy idősebb - közölte jelentésében az Európa Tanács.


 


Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek


Forrás

MTI