Origo
Antarktiszi vér-vízesés: magyarázat egy rémisztő jelenségre
Antarktiszi vér-vízesés: magyarázat egy rémisztő jelenségre


A Kelet-Antarktisz egyik furcsa nevezetessége olyan, mintha egy horrorfilm helyszíne lenne. Az antarktiszi vér-vízesés már régóta ámulatba ejti a kutatókat és laikusokat egyaránt, méltán a híres vízesések egyike. Sokáig nem volt ismert, mi hozhatja létre a vörös gleccser belsejéből származó folyadékot. Mint kiderült, a Taylor-gleccser mélyéről szivárgó Blood Falls, vagyis véres vízesés néven is ismert képződmény vizét egy különleges anyag festi bíbor színűre.

A Blood Falls bíborvörös vize a Taylor-gleccser repedéseiből áramlik ki a kelet-antarktiszi Bonney-tóba. Az antarktiszi vér-vízesés nevét véres megjelenéséről kapta, amely különösen szembetűnő a gleccser kristálytiszta fehér felszínén - írja az origo.hu.

Thomas Griffith Taylor geográfus, antropológus és felfedező 1911-ben dokumentálta először a vízesést, amikor a szerencsétlenül járt Terra Nova expedíción vett részt. Taylor túlélte a küldetést, és végül róla nevezték el a gleccsert, amelyből a véres vízesés fakad. Az antarktiszi vér-vízesés vize a szintén a felfedezőről elnevezett Taylor-völgybe ömlik.

Mi az antarktiszi vér-vízesés titka?

Taylor és társai úgy hitték, a bíborvörös vízesés a vörös algák miatt piros színű, de már tudjuk, hogy ez az elképzelés téves. A legújabb kutatások kiderítették, hogy a kelet-antarktiszi Taylor-gleccser belsejéből előtörő vízben vas van.

Az antarktiszi vérző gleccser mélyéről szivárgó, vasban gazdag víz reakcióba lép a levegő oxigénjével, és a kémiai folyamat végén keletkező vas-hidroxid bíborvörösre színezi a vizet.

Miért sós a Blood Falls vízesés vize? 

Érdekesség, hogy a Taylor-gleccser olvadékvizétől eltérően a Blood Falls vize sós, ami arra utal, hogy a vörös vízesés egy 1,5-4 millió éve jégbe zárt sós tóból származik, amely valójában egy nagyobb, 400 méter mélyen fekvő rejtett tórendszer része. A Blood Falls vizében számos mikroorganizmust is találtak, amelyek oxigénmentes környezetben, napfénytől elzárva léteznek, és a vasból nyerik az energiát. Érdekesség, hogy a gleccserből távozó víz – 7 Celsius-fokos. Csupán azért nem fagy meg, mert magas a sótartalma.

A Taylor-gleccser a leghidegebb ismert gleccser, amelynek tartósan folyékony halmazállapotú a vize”

- mondta a kutatás vezető szerzője, Erin Pettit, az Oregoni Állami Egyetem Föld-, Óceán- és Légköri Tudományok Főiskolájának professzora egy korábbi nyilatkozatában.

A bíbor vízesés nem folyamatosan, hanem időszakosan szivárog a gleccser belsejéből. Az továbbra sem ismert, hogy a vörös víz miként kerül a felszínre. Ennek kiderítéséhez további kutatásokra van szükség.


 


Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek


Forrás