Kárpátinfo.net


Megosztás
Több mint 150 kereszt talált új otthonra a Johannita Rend Magyar Tagozatának segítségével. Fotó: Johannita Rend Magyar Tagozata
Több mint 150 kereszt talált új otthonra a Johannita Rend Magyar Tagozatának segítségével. Fotó: Johannita Rend Magyar Tagozata


Különleges „mentőakciót” szerveztek a Németországból érkező kereszteknek és kegytárgyaknak a magyar johanniták.

Néhány év alatt több mint 150 feszületnek és szobornak talált új otthont a Johannita Rend Magyar Tagozata. Az alkotások korábban németországi templomokat, kolostorokat és kórházakat díszítettek, ám sorsuk az elmúlt időszakban bizonytalanná vált – a feszületeket végül magyarországi, erdélyi és kárpátaljai családok, gyülekezetek, iskolák és kollégiumok fogadták örökbe. 

„Néhány évvel ezelőtt egy német johannita társunk mutatott nekem egy fényképet, amelyen egy három-négyszáz éves, barokk pietà szobor volt látható. Az alkotás korábban egy olyan németországi templomban állt, amelyet már nem használt gyülekezet, ezért a szobor sorsa bizonytalanná vált. Azt kérdezte, lenne-e lehetőség nálunk, Magyarországon befogadni régi feszületeket, kegytárgyakat. Habozás nélkül igent mondtam” 

– idézi fel az első, Németországból érkező szobrok történetét Tomcsányi Csilla, a magyarországi johanniták hölgycsoportjának tagja. Pár hét múlva a német johanniták az alkotást – több feszülettel és egy Szűz Mária-szoborral együtt –, eljuttatták Magyarországra. 

A Johannita Rend Magyar Tagozata a 900 éves rendi parancsnak megfelelve – a hit védelme és a rászorulók támogatása – olyan „örökbefogadókat” keresett, akik vállalták, hogy imádkozni fognak a feszület alatt. Az első kegytárgyaknak és feszületeknek hamarosan új otthont találtak: a Szűz Mária-szobor a fóti plébániára került, a pietà pedig egy magánkápolnában kapott helyet. Később egyre több feszület érkezett Németországból, többek között a Boden-tó melletti nagy, évszázadokon át ferences nővérek által lakott, mára átalakított kolostorból, nemrég pedig egy németországi kórházból kaptak 30-40 keresztet. Tomcsányi Csilla becslése szerint a johanniták 150-170 feszületnek kerestek és találtak új helyet az elmúlt években.

Több mint 150 kereszt talált új otthonra a Johannita Rend Magyar Tagozatának segítségével. Fotó: Johannita Rend Magyar Tagozata
Több mint 150 kereszt talált új otthonra a Johannita Rend Magyar Tagozatának segítségével. Fotó: Johannita Rend Magyar Tagozata

A feszületek új otthona

A művészeti alkotásként is értékelhető faragványokat különböző magyarországi egyházi közösségek, oktatási intézmények és családok fogadták örökbe. A tokaji Béres Szőlőbirtok kápolnáját, a bikoli Reviczky-kúria templomát és több erdélyi kápolnát is olyan kereszt díszíti, amely a johanniták segítségével talált új otthonra, de egy budapesti katolikus kollégium szobáiban, az Országúti Ferencesek egyik hittantermében, egy bakonyi lelkigyakorlatos házban, a Rezső téri Magyarok Nagyasszonya-templomban, valamint a lőcsei katakombakápolnában is találunk Németországból származó feszületet. Kárpátalján olyan közösségek fogadhattak örökbe egy-egy keresztet, akik új imádkozóhelyet, házi kápolnát hoztak, hoznak létre, és ott havonta együtt imádkoznak.

„Mindenki személyesen választhatta ki azt a feszületet, amely megszólította – hiszen a keresztekről más-más Krisztus-arcok néznek le. Különösen megérintett annak a Szűz Mária-szobornak a története, amelyet egy kedves katolikus ismerősöm fogadott be. Nem sokkal később elmesélte, hogy a szobrot elkérte tőle egy társa az asszonykörből, akinek a férjét akkor műtötték, és a Szűzanya közbenjárását akarta kérni. Ez a szobor azóta afféle vándor Madonnává vált, házról házra jár, imádkoznak alatta a szeretteikért” 

– mondja Tomcsányi Csilla.

Bár a magyar reformátusok templomaiban, szakrális-liturgikus tereiben nem találunk feszületeket, a németországi kegytárgyaknak és kereszteknek mégis az egyetlen protestáns lovagrend magyar tagozata keresett új otthont. A johanniták 900 éves történetében az ökumené mindig fontos szerepet játszott, soha nem szakadt meg például a kapcsolat a közös gyökerekkel rendelkező protestáns rend és a katolikus máltai lovagok között – a mai napig kölcsönösen elismerik és a támogatják egymás munkáját.

Johanniták: újabb projekt zárult le Kárpátalján

A magyar johanniták nemrég lezárult karitatív projektje is erről a nyitottságról, ökumenikus együttműködésről árulkodik. A Johannita Segítő Szolgálat az orosz-ukrán háború kirobbanása óta folyamatosan támogatja a kárpátaljai intézményeket és családokat, az elmúlt hónapokban pedig a helyi közösségek életében fontos szerepet játszó református lelkészeket és görögkatolikus papokat is adományokkal segítették. 

Az SOS – Save our Servants, vagyis „Óvjuk meg szolgálóinkat” projekt keretében összesen 61 kárpátaljai református lelkésznek és 250 görögkatolikus papnak juttattak el egy-egy csomagot azért, hogy akkor is el tudják látni családjukat, ha krízishelyzetbe kerülnek. Többségük nagycsaládos, ezért a csomagok annyi hideg élelmiszert tartalmaztak, amely egy hónapra elegendő egy család számára, de higiéniai termékeket és gyógyszereket is csomagoltak. A beérkezett pénzadományokból megvásárolták a szükséges árut, családonként összecsomagolták, kisteherautókkal átvitték a határon és segítettek a szétosztásban – ezzel a kezdeményezéssel is igyekeztek köszönetet mondani a lelkészek hűséges szolgálatáért. A projekt lebonyolításában a johannita lovagok és családtagjaik, barátaik, önkéntesek, egy amerikai alapítvány munkatársai, valamint a Beregszászi Máltai Szeretetszolgálat is részt vett.

Több mint 150 kereszt talált új otthonra a Johannita Rend Magyar Tagozatának segítségével. Fotó: Johannita Rend Magyar Tagozata
Több mint 150 kereszt talált új otthonra a Johannita Rend Magyar Tagozatának segítségével. Fotó: Johannita Rend Magyar Tagozata

A Johannita Rend Magyar Tagozata

A betegek, a gyengék, az elesettek segítése és a keresztény hit védelme – közel 900 éve harcolnak ezekért az eszmékért az egyetlen protestáns lovagrend tagjai. A johannita és a máltai lovagrend közös elődje, a Keresztelő Szent Jánosról elnevezett Jeruzsálemi Ispotályos Lovagrend 1099-ben jött létre, tagjai betegek, sebesültek ápolását végezték. Az oszmán terjeszkedés miatt a 12. században katonai-betegápoló renddé vált, a jeruzsálemi királyság egyik komoly haderejének számított. A rend a reformáció idején kezdett kettéválni – a lovagok egy része a protestáns hitre tért át. A protestáns ág tartotta meg az eredeti johannita nevet, míg a Szent János-rend katolikusnak maradt másik ágát a mai napig a máltai lovagok alkotják.

Magyarországon már a 12. században megjelentek a johannita lovagok, akik számos ispotállyal, várral rendelkeztek, de a török hódítás után tevékenységük visszaesett. Hivatalosan csak 1924-ben ismerték el ismét a Johannita Rend Magyar Tagozatát, amelynek a második világháború kitörésekor már több mint száz tagja volt. 1946-ban a rend működését betiltották, a johanniták emigrációban működtek tovább, csak 1992-ben térhettek vissza Magyarországra, ám segítő szolgálatuk már 1989-ben megkezdte működését és azóta is segít a rászorultakon.

A Johannita Rend Magyar Tagozatának sajtószolgálata


 


Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek