Kárpátinfo hetilap


Hetedik alkalommal szerveztek tudományos vitadélutánt a Rákóczi Főiskolán - Kutatás és tehetséggondozás. Fotó: Kárpátinfo/Kovács Erzsébet
Hetedik alkalommal szerveztek tudományos vitadélutánt a Rákóczi Főiskolán - Kutatás és tehetséggondozás. Fotó: Kárpátinfo/Kovács Erzsébet


A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola az a kiemelt magyarságintézmény, ahol a szakmai képzés, közösségformálás mellett a tudományos munkára is komoly figyelmet fordítanak. Immár hagyomány, hogy az ukrán tudomány napjához igazodva megszervezik a Kárpátaljai Tudományos Diákköri Konferenciát (KTDK), melynek előestéjén tudományos vitadélutánt tartanak. Idén erre hetedik alkalommal került sor a főiskola és a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány szervezésében, illetve a Kulturális és Innovációs Minisztérium, valamint a Nemzeti Tehetség Program támogatásával.

A megjelenteket a szervezők nevében a „GENIUS” JA igazgatója üdvözölte, aki elmondta: „A vitadélutánok alkalmat adnak arra, hogy figyelmet szenteljünk történelmi nagyjainknak, gyökereinknek, hagyományainknak, nemzettudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző, minket megerősítő szellemi értékeinket, kutatási eredményeinket, tehetséggondozó programjainkat”. Váradi Natália elmondta: minden évben a vitadélután témája igazodik az adott év jeles évfordulóihoz. Idén Váradi-Sternberg János tanár, tudós, helytörténész születésének 100. évfordulójáról, a „málenkij robot” 80. évfordulójáról és a főiskola bázisán létrejött Limes Társadalomkutató Intézet 25. évfordulójáról emlékeznek meg.

Hetedik alkalommal szerveztek tudományos vitadélutánt a Rákóczi Főiskolán - Kutatás és tehetséggondozás. Fotó: Kárpátinfo/Kovács Erzsébet
Hetedik alkalommal szerveztek tudományos vitadélutánt a Rákóczi Főiskolán - Kutatás és tehetséggondozás. Fotó: Kárpátinfo/Kovács Erzsébet

A továbbiakban Trieb Gergely, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja köszöntötte a résztvevőket. Aki kiemelte: „A tudomány az a közös szál, amely az emberiség előtt álló legkomolyabb kihívások, köztük az éghajlatváltozás, a gazdasági egyenlőtlenség, a korosodó népesség, a migráció, a fiatalok munkanélkülisége vagy az energia- és élelmiszerbiztonság megoldásában a politikai színtér szereplői számára kapaszkodót jelent.” A diplomata kiemelte: „Az egyetemes tudáskészletben meghatározó arányt képvisel a magyar elme produktuma. A XX. századot a magyarok készítették elő Budapesten – hangzott a múlt században. Hiszen meghatározó számítástechnikai, atom-, űrkutatási és gyógyszerészeti találmányok is köthetők a magyar lángelmékhez”. A továbbiakban a legismertebb tudósaink – többek között Neumann János, Teller Ede, Szent-Györgyi Albert, Semmelweis Ignác illetve a legfrissebb Nobel-díjasaink, Karikó Katalin és Krausz Ferenc – eredményeit méltatta. Korszakos felfedezéseik nélkül szegényebb lenne a világ, mondta.

Az innováció, a társadalmi innováció fontosságára hívta fel a figyelmet Kozma Tamás, a Debreceni Egyetem Nevelés- és Művelődéstudományi Doktori Program professor emeritusa. Aki annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a felsőoktatásban a szakmai képzés mellett szükség van az értelmiségképzésre, a tudományos közösségépítésre, a társadalmi innovációra, hisz az ember kritikusan gondolkodva formálja a környezetét. A tudományos közösséget formálva a saját társadalmunkat formáljuk, hangsúlyozta.

Hetedik alkalommal szerveztek tudományos vitadélutánt a Rákóczi Főiskolán - Kutatás és tehetséggondozás. Fotó: Kárpátinfo/Kovács Erzsébet
Hetedik alkalommal szerveztek tudományos vitadélutánt a Rákóczi Főiskolán - Kutatás és tehetséggondozás. Fotó: Kárpátinfo/Kovács Erzsébet

A kárpátaljai TDK elődöntője az Országos Tudományos Diákköri Konferenciának, amely olyan mozgalom, ahol a kutatás és tehetséggondozás szorosan összekapcsolódik, mondta köszöntőjében Csernicskó István, a Rákóczi Főiskola rektora. Aki abbéli örömének adott hangot, hogy Kárpátalján ilyen sokan bekapcsolódtak ebbe a mozgalomba, hogy ma, a XXI. században ilyen sok fiatalt érdekel a kutatás. Hogy van ebben potenciál, mi sem jelzi jobban, minthogy a Rákóczi Főiskola eddigi végzősei közül negyvenhatan szereztek valamilyen szintű tudományos fokozatot, Váradi Natália pedig a közelmúltban megvédte nagydoktori címét is. A rektor kiemelte: a főiskola különös hangsúlyt fektet a tehetséggondozásra, és nem csupán a tudomány terén.

Alkalom szüli nemcsak a tolvajt, ahogy az ismert mondás tartja, de a tudóst, a sikeres művészt, az olimpiai bajnok sportolót stb. is – fogalmazott köszöntőjében Orosz Ildikó, az intézmény elnöke. Ezért a fiatalok számára meg kell teremteni a megfelelő alkalmat a bemutatkozásra, ahol a szakemberek észre veszik a tehetségüket és lehetőséget kell biztosítani a tehetségük kibontakoztatásához, mondta. A Rákóczi Főiskola és alintézményei ezt a célt szolgálják. Az elnök asszony arra is felhívta a diákok figyelmét, hogy itt egy menüt kínálnak számukra, ám arról nekik kell kiválasztani a számukra „legemészthetőbbet”, amit szeretnek, s amit valóban szeretnének művelni. S az is fontos, hogy amit megtanultak, „megemésztettek”, azt vigyék, adják tovább, az újraértelmezett valóságot juttassák el a döntéshozókig, hisz rajtuk múlik, milyen lesz a XXI. század.

Hetedik alkalommal szerveztek tudományos vitadélutánt a Rákóczi Főiskolán - Kutatás és tehetséggondozás. Fotó: Kárpátinfo/Kovács Erzsébet
Hetedik alkalommal szerveztek tudományos vitadélutánt a Rákóczi Főiskolán - Kutatás és tehetséggondozás. Fotó: Kárpátinfo/Kovács Erzsébet

A köszöntőket követően számos tartalmas és nagy érdeklődésre számot tartó értekezés hangzott el ismert magyarországi és kárpátaljai kutatók előadásában.

Kovács Erzsébet


 


Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek


Galéria

Hetedik alkalommal szerveztek tudományos vitadélutánt a Rákóczi Főiskolán - Kutatás és tehetséggondozás. Fotó: Kárpátinfo/Kovács Erzsébet