Origo
Több ezer varázsigét gyűjtött a Kalevala atyja
Több ezer varázsigét gyűjtött a Kalevala atyja


A hőseposzok és eredetmondák alapvető részét képezik egy nemzet identitásának. Sokszor előfordul, hogy nemcsak maguk a népi legendák, hanem azok gyűjtői is kultikus helyet kapnak a nemzeti emlékezetben. Nem történt ez másképp a finn Elias Lönnrot esetében sem.

Manapság kifejezetten nehéz polihisztornak lenni. A mai kor tudományai olyan elsajátítandó információmennyiséggel rendelkeznek, hogy emberfeletti akár két különböző területen is mester szintű tudásra szert tenni. Ez azonban nem volt mindig így - írja az origo.hu.

A 19. század egyik elismert finn tudósát, Elias Lönnrotot joggal tekinthetjük polihisztornak, hiszen orvosi pályafutása mellett az egyik legjelentősebb, a finn folklórra vonatkozó gyűjtést vitte véghez.

Lönnrot egy kis faluban született Finnország déli részén 1802-ben. Családja igen szerény körülmények között élt, ezért tanulmányait többször is félbe kellett szakítania, hogy megkeresse a kenyérre valót. Ennek ellenére kitartóan fejlesztette tudását, patikussegédi állása mellett volt ideje latinul és görögül is megtanulni. A kitartó munka meghozta gyümölcsét, ugyanis 1828-ban sikerrel felvételizett a turkui egyetem orvoskarára. Orvosi pályafutását valószínűleg az is ösztönözte, hogy házi tanítója volt egy orvosprofesszor gyermekeinek, aki látott potenciált az ifjú tehetségben.

Az orvoslás mellett a néprajz került Lönnrot érdeklődésének fókuszába.

Elsőnek 1827-ben indult népdalokat gyűjteni Finnország keleti részére. Az itt összegyűjtött anyagait később több füzet formájában ki is adatta. Pár évvel később titkára lett a Finn Irodalmi Társaságnak, amelynek segítségével további felfedezőutakra vállalkozott. A Kalevala egyik korai példánya 1835-ben készült el, melyet későbbiek folyamán még kibővített. A finnek nemzeti eposzába sok ezer sornyi finn varázsige is belekerült. Ezeknek egy jelentős része orvoslással kapcsolatos, amely különösen felkelthette Lönnrot érdeklődését. A ma olvasható verzió ötven énekből (finnül runókból) áll és számos nyelvre fordították le világszerte, köztük magyarra is.

Mindeközben sikeresen befejezte orvosi tanulmányait és kerületi orvosként kezdett el dolgozni Kajaaniban. Lönnrot kettős érdeklődését már disszertációja is remekül tükrözi, melyben a finn varázslatok szerepéről értekezett a gyógyításban. Munkabírása legendás volt, hiszen a gyógyítás és a néprajzi körutak mellett volt ideje elindítani az első finn nyelvű folyóiratot is. Mindemellett ismeretterjesztő orvosi könyvet is írt, finn-svéd szótárt készített és számos tanulmányt is közölt a finn és lapp mondavilággal kapcsolatban.

Felfedezőútjai során összesen több, mint húszezer kilométert tett meg.

A következő mérföldkő Lönnrot életében a Helsinki egyetem volt, ugyanis 1852-ben rábízták a finn nyelv és irodalom tanszék vezetését. Ekkor már belátta, hogy egy ilyen állás mellett nem jutna ideje a gyógyításra, ezért a következő években nem látott el orvosi feladatokat. Nyugdíjas éveiben azonban ismét visszatért az orvosláshoz, de csak szülőfalujában, ahol 1884-ben bekövetkező haláláig aktívan részt vett a közösség életében.

Elias Lönnrot munkásságának hála nem csupán a Kalevala, hanem a finn nemzettudat is megszületett. Legfőbb alkotása az északi legendák mellett egy egészen új világot tárt az olvasók elé, amely mára a bolygó minden szegletébe eljutott. Már életeben komoly elismertségre tett szert, amelyet mi sem tükröz jobban, mint az, hogy a Magyar Tudományos Akadémia külföldi tagjai közé választotta. Lönnrot személyét a mai napig komoly tisztelet övezi Finnországban, több helyen is köztéri szobor őrzi emlékét.


 


Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek


Forrás