Origo
Megosztás
Eredetileg a Szuezi-csatornánál építették volna fel az amerikai Szabadság-szobrot
Eredetileg a Szuezi-csatornánál építették volna fel az amerikai Szabadság-szobrot


A világkereskedelem egyik ütőerének számító útvonal régóta érzékeny pontja az emberiségnek. Megépítésének lehetőségét számos szakember mérte fel a történelem során mire a tervezőasztaltól eljutottak a megvalósításig. Fontossága már abban is megmutatkozik, hogy egyetlen elakadt hajó is képes komoly zavarokat okozni, egy esetleges háborúról nem is beszélve.

Magyarok a csatorna mellett

Egyes földrajzi adottságok már az ókorban hasonló célokra ösztönözték az embereket, mint évszázadokkal később. Az átjáró terve nem volt új keletű a 19. században, hasonló építmények már az ókori Egyiptomban is léteztek. Építésének ötlete számtalanszor felmerült a történelem során. Egy magyar származású diplomata, báró nyitrai Tóth Ferenc is javasolta egy hasonló hajózási útvonal kialakítását a 18. században. A báró sikerrel bizonyította be a szultánnak (Egyiptom akkor még az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt állt, a szerk.), hogy a területről korábban végzett mérések pontatlanok és megvalósítható az átjáró létrehozása. A terv végül az uralkodó, III. Musztafa halála miatt esett kútba - írja az origo.hu.

A későbbiekben Napóleon mérnökei is tanulmányozták a csatorna kivitelezhetőségét, viszont a Vörös-tenger és a Földközi-tenger közötti szintkülönbséget rosszul számolták ki, így nem javasolták az ötletet véghezvitelét. Kollégáik később megcáfolták őket, és 1859-ben elindult az építkezés. A tíz éven át tartó munkálatok befejezésének alkalmából fényűző ünnepséget szerveztek, melyre a nemrégiben megkoronázott magyar uralkodó, Ferenc József is ellátogatott. A király egy egész körútra vállalkozott a Közel-Keleten, melynek csak egyik állomása volt a csatornát átadó ceremónia.

Szuez csapdájában

A csatorna 19. századi paraméterei már az első évtizedekben gondokat okoztak. A nagyobb vízi járművek számára nehézkesen volt hajózható, ezért gyakoriak voltak a zátonyra futások. A 20. századból is ismerünk olyan eseteket, amikor egy-egy hajó akadályozta a forgalmat. Bár azóta bővítésre került, de 2021-ben még így is napokra lehetetlenné tette az áthaladást egy óriási keresztbe fordult teherhajó. A térség stratégiai fontossága miatt számos alkalommal vált összetűzések gyújtópontjává.

Az egyik ilyen az 1967-es, hatnapos háborúnak nevezett fegyveres konfliktus volt, melyben Egyiptom és szövetségesei megpróbálták megsemmisíteni Izraelt. A krízis miatt Egyiptom teljesen lezárta a Szuezi-csatornát és az épp áthaladó tizennégy hajó ott rekedt. A szerencsétlenül járt hajók között brit, amerikai, német, cseh és lengyel felségjelzésű is volt. A szállítójárművek nem maradhattak őrizetlenül, ezért a tulajdonosok rotációs rendszerben váltogatták rajtuk a tengerészeket, így mindenki haza tudott menni egy kis időre. Bár karbantartási munkálatokat rendszeresen el kellett végezni, a tengerészeknek így is jutott idejük a szórakozásra.

Az évek során a nemzetközi legénységből egy fantasztikus közösség szerveződött, amelyet a hajókat belepő homok után Sárga Flottának kereszteltek el. Az összefogásnak köszönhetően postaszolgálatot hoztak létre és saját bélyeget is kiadtak, kialakítottak focipályát és mozit is a hajókon, valamint kereskedtek is egymás között, hogy mindenki változatosabb ételhez jusson. 1975-ben, amikor a csatornát újból visszaadták a forgalomnak, a flottából csak egy-két hajó volt képes saját erejéből hazaindulni.

Új kolosszus a modern kornak

A csatorna történetéhez kapcsolódik egy másik, kevéssé ismert érdekesség is. Frédéric Auguste Bartholdi francia szobrász, az ókori világ egyik csodájából, a rodoszi kolosszus történetéből inspirálódva egy hasonlóan szemkápráztató építményt tervezett a frissen felavatott Szuezi-csatorna északi bejáratához. Akárcsak elődje, úgy ez az alkotás is egyfajta világítótorony szerepet töltött volna be, amely egy emberalak képében, fáklyát tartva fényével jelképesen is utat mutat az utazóknak. 

Az alkotás a magas kivitelezési költségek miatt nem nyerte el a döntéshozók tetszését, ezért a művész később az Egyesült Államok számára készítette el az azóta jelképpé váló Szabadság-szobrot. Szobrot nem kapott azóta egyik bejáratához sem, de a világ figyelme, időről időre a föld egyik legfontosabb hajózási útvonalára irányul, amely bármikor képes új vizekre terelni nem csak a tengeri szállítás lehetőségeit, de a nemzetközi politikát is.


 


Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek




Forrás